Magyarországon ma mintegy 110-120 ezer hektáron van öntözéses gazdálkodás. A 70-es évek végén, a 80-as évek elején 350 ezer hektáron volt. Ezen területek visszaállításához késésben vagyunk – mondta az InfoRádiónak Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a a Portfolio agrárkonferenciája után.

Ennek jelentős oka a rendszerváltozást követő kárpótlási törvény, amikor megváltoztak a tulajdonviszonyok: a csatornákat beszántották, és az akkori gazdatársadalom nem volt felkészülve az öntözéses gazdálkodásra.

Mint mondta, az elmúlt években ebben nagyon sok lehetőség volt, például az öntözéses közösségek kialakítása. Az öntözésről szóló törvény is megfelelő támogatást biztosít a közösségeknek, a gazdáknak, az öntözőgép beszerzéséhez, az öntözött területek kialakításához.

Szerinte az idei rendkívüli aszály további gondokat felvethet, mert a magyar Alföld jelentős részén rendkívül lecsökkent a talajvíz szintje, és sok ásott kút gyakorlatilag kiszáradt. Farkas Sándor szerint az öntözéses gazdálkodás terve még ennek ellenére is pótolható, így összefogással kialakítottak egy olyan anyagot, ami megoldhatja ezt a kérdést. Hangsúlyozta: nemcsak öntözésről, hanem vízgazdálkodásról is van szó.

Ennek költségvonzata kapcsán két dolgot említett:

• vannak a harmadlagos művek, melyek a gazdákhoz juttatják el a megfelelő öntöző vízmennyiséget. Ezeknek van prioritása, ezeket kell leghamarabb korszerűsíteni és felújítani, ami részben elkezdődött.
• Az öntözési törvény meghatározza azokat a lehetőségeket a gazdálkodók számára, amivel élni lehet. Ezáltal könnyebben lehetne öntözővízhez jutni, illetve az öntözési közösségek támogatása szintén lehetőség. Így könnyebben, kevesebb teherrel és rövidebb határidővel tudnának eljutni az öntözéshez.

Emellett nyitva van ma is az a pályázati lehetőség, ahol öntözőberendezésekre, vízpótló berendezésekre van pályázati lehetősége a gazdálkodóknak. "Nem a nulláról indulunk, törvény készült erről, ezt szeretnénk folytatni" – jelentette ki.