Címke: alföld (31 cikk)

A nyári kapás növények betakarítása már sokfelé befejeződött vagy a végéhez közelít. A repce és az őszi árpa nyugaton és északon erős, jó állapotban van, és az őszi búza is megkapta a keléshez szükséges csapadékot. Az Alföldön, annak is főleg a délkeleti részén azonban kritikusan száraz a talaj, hatalmas szükség lenne az esőre. A talaj őszi-téli feltöltődése az Alföldön még el sem kezdődött, ez pedig nem sok jót ígér.

Kevés az eső, ezért kevés a gomba is, az Alföldön szinte egyáltalán nem nő.

A hódmezővásárhelyi gazdák nem nézik tétlenül, hogy az aszály miatt kezd elsivatagosodni az Alföld. Kucsora Péter társaival vízmegtartási célra használnak fel erre kijelölt parcellákat. A kiszáradt területek elárasztását öntözőcsatornák segítségével végzik, aminek köszönhetően a parcellák zöldellő szigetté változnak.

Botos Katalin, az Antall-kormány 84 éves, Csongrádon, tanyán élő volt minisztere, aki maga is aktívan gazdálkodik, súlyos képet fest a hazai kiskertek állapotáról és annak gazdasági következményeiről. Szerinte a súlyos aszály és a rendszerváltás óta tartó agrárpolitikai változások drámai helyzetet teremtettek, ami nem csupán a lakosság pénztárcáját, de az ország szuverenitását is veszélyezteti.

Úgy tűnik, a várakozásnak hamarosan vége: már csak egy hajszál választja el a látogatókat attól, hogy ismét csobbanhassanak az Alföld egyik legnépszerűbb fürdőhelyén, Gyopárosfürdőn. A közelmúltban tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy jó ütemben haladnak a felújítási munkálatok, és júliustól újra fogadhat vendégeket az orosházi fürdőkomplexum.

Már az ásotthalmi tanyavilágban is megjelent a látványos, de veszélyes invazív növényfaj, a medvetalpkaktusz. A probléma nem csak esztétikai, ugyanis a növény sűrűn nő, és kiszorítja az őshonos flórát, emellett mezőgazdasági károkat is okoz.

A kormány mintegy 600 milliárd forintot tervez a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására.

Az elmúlt három évben eltűnt a Békés megyei őztörzsállomány mintegy egyharmada, a szakemberek találagatják az okot. Szóba került a sakálok pusztítása, a fokozott mezőgazdasági méreghasználat, ismeretlen betegség és az őzek meddősége is. A vadászok elmondása alapján az Alföld többi megyéjében és a Partiumban is hasonló jelenséggel állnak szemben. Az InfoRádió a Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnökét, a Békési Vadász Szövetség elnökét, Hrabovszki Jánost kérdezte.

Az elmúlt napok csapadékos időjárása ellenére az Alföld keleti és déli részén továbbra is aszály van, mert ott egyrészt kevés eső esett, másrészt eleve szárazabb volt a talaj, így ezeken a területeken továbbra is vízhiánnyal küzdenek – mondta az InfoRádióban Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége főtitkára.

Egyes régiókban kritikus a csapadékhiány, illetve olyan száraz a talaj, hogy nem lehet elkezdeni a vetést.

A bő csapadék miatt telítődött vízzel a talaj felső rétege, csak lassan tudja elnyelni az utánpótlást, ezért több helyen belvíz alakul ki. Készülve a nyári szárazságra, a vízügy a víz visszatartására és tartalékolására törekszik, ezért ahol lehetséges, nem indítja el a szivattyútelepeket. A belvízvédekezés módját az Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával folyamatosan egyeztetve határozzák meg a szakemberek.

Újabb, 3,6 magnitúdójú utórengés követte a hétvégi Szarvas környéki földrengéseket szerdára virradó éjjel, 00 óra 35 perckor - közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma.

A napi középhőmérséklet általában 25, 26, de leginkább az Alföldön és városi környezetben több helyen 27, 28 fok körül várható. Ezért 6 vármegyére hőségriasztást adtak ki.

A szombati események nem maradnak utórengések nélkül.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hétfőtől visszavonta a tűzgyújtási tilalmat az alföldi vármegyékben is.

Félelmetes felhők, szélvihar, felhőszakadás és jégeső is kísérte a heves zivatarokat szombat délután. Még mindig érkeznek fotók, van köztük lélegzetelállító is.

Tűzgyújtási tilalmat rendeltek el az alföldi térségben az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása és a térség erdőterületein található avar-, gyep- és tűlevélréteg kiszáradása miatt - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Szélsőségesen alakult az időjárás az elmúlt hetekben, az Alföld nagy részén május elejére már gondot okozott az aszály a mezőgazdaságnak – ismerteti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összesítésében.

Több hatás akadályozta az öntözés fejlesztését Magyarországon: a 1800-as években a Tisza szabályozása, majd a 1990-es években a privatizáció során leépített csatornahálózat is okozója a problémának. Az idei súlyos aszály ráadásul jelentősen lecsökkentette a talajvíz szintjét az Alföldön.

Ötszázharmincmilliós uniós támogatással növelik a vízkészleteket a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban.