eur:
394.05
usd:
365.66
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Hétszázezer diáknak csöngettek be először ma – a nap hírei

Mintegy 700 ezer tanuló kezdte el a tanévet a több mint 2180 állami fenntartású általános és középiskolában. Nemzetközi szervezetekhez fordul az oktatás helyzete miatt a Pedagógusok Szakszervezete. Megérkezett a zaporizzsjai atomerőműbe a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziója.

Mintegy 700 ezer tanuló kezdte el a tanévet a több mint 2180 állami fenntartású általános és középiskolában. Az egyetemeken a következő napokban elkezdődik az első félév. Korábban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a kormány mindent megtesz azért, hogy hagyományos órarendben, az energiaválság ellenére a szokott módon felfűtött iskolákban, zavartalanul folyjon az oktatás az új tanévben. A tanítási év első féléve az általános és középiskolákban 2023. január 20-ig tart. Az utolsó tanítási nap június 15-e lesz.

A kormány a GDP 2 százalékát fordítja a felsőoktatásra idén, ami a kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint nemcsak Európában kiemelkedő, hanem a magyar történelemben is egyedülálló teljesítmény. Csák János, az országos felsőoktatási tanévnyitón és a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusülésén felidézte, hogy júliusban a kormány úgy döntött, megújítja az egyetemi felvételi eljárást, nagyobb szabadságot biztosít az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában, a képzési és a nyelvi követelmények meghatározásában.

Kiáltványban fordult az Európai Unióhoz és más nemzetközi szervezetekhez a Pedagógusok Szakszervezete az oktatás helyzete miatt. Az érdekképviselet hangsúlyozta: a kormány évek óta nem ad választ a szakmai követelésekre és csak látszattárgyalásokat folytat valódi döntés nélkül. Kiemelik, az OECD-tag uniós országok között Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, a diplomás átlagbér körülbelül 60 százalékát teszi ki. Ezért követelik, hogy a kormány ezt legalább 90, majd 100 százalékra emelje. Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke az InfoRádióban elmondta: a sztrájktörvényben, illetve a nemzeti köznevelési törvényben bevezetett módosítások miatt már az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordultak, de készek Strasbourgig is elmenni. A PSZ és a PDSZ közösen elkezdi szervezni a tavaszihoz hasonló nagy, országos munkabeszüntetés lehetőségét.

Jogellenesnek minősítette a bíróság a mozdonyvezetők sztrájkkezdeményezését – legalábbis ez derül ki a MÁV közleményéből, amelyben üdvözlik a döntést. A vasúttársaság azt írta: a szakszervezet annak ellenére követel bérkompenzációt, hogy a 2021-ben megkötött bérmegállapodás értelmében három év alatt összesen 15,5 százalékkal emelkednek a munkabérek. A mozdonyvezetők szakszervezete jövő hétfőtől hirdetett munkabeszüntetést. Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke korábban az InfoRádióban elmondta: az érdekképviselet szerint a MÁV nem teljesítette a márciusra meghirdetett sztrájk lemondásához kapcsolódó megállapodást, amely minden egyéb évközi kifizetésen túl egyszeri 300 ezer forintot jelentett volna a mozdonyvezetőknek.

Az egész világra kiterjedő energiaválság felértékelte a hazai bányászat, és a hozzá kapcsolódó innováció és tudományos kutatások szerepét – hangsúlyozta az ipari miniszter a 72. Országos Bányásznapon Salgótarjánban. Palkovics László közölte: jelenleg dolgoznak a bányászati intézkedési terven. Arról beszélt, hogy a magyarországi lignitkitermelés fokozatos lépésekben haladva ismét elérheti a közel hatmillió tonnás szintet, a barnaszén bányászata pedig az átlagos 50 ezerről akár évi 280 ezer tonnára is emelhető. A technológiai és ipari miniszter hangsúlyozta: a klímacélok továbbra is fókuszban maradnak.

Újabb hat embernél igazolta a majomhimlő-fertőzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Velük együtt már 70 ember esetében mutatták ki a betegséget Magyarországon. Az NNK azt írta: a múlt héten igazolt fertőzöttek 29 és 43 év közötti, fővárosban élő férfiak. Általános állapotuk megfelelő, kórházi kezelésre egyikük sem szorul. A területileg illetékes járványügyi hatóság valamennyi betegnél járványügyi vizsgálatot, ennek keretében kontaktkutatást végez.

Megérkezett a zaporizzsjai atomerőműbe a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziója – jelentették orosz hírügynökségek. Az orosz védelmi minisztérium előzőleg azzal vádolta meg az ukránokat, hogy tüzérségi támadással és egy partraszálló egység bevetésével tettek kísérletet a látogatás meghiúsítására és a létesítmény bevételére. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a zaporizzsjai atomerőművet ellenőrző állandó misszió felállítását sürgette. Rafael Grossi 16 fős küldöttség élén vizsgálódik az atomerőműben.

Sztrájkot hirdetett péntekre a Lufthansa pilótáit képviselő szakszervezet. A munkabeszüntetés egész napos, és a német légitársaság utasszállítási ágazata mellett a teherszállító tagvállalat, a Lufthansa Cargo valamennyi induló járatát érinti. Az érdekképviselet az idénre 5,5 százalékos béremelést, 2023-tól pedig automatikus inflációkövető emelést követel a nagyjából ötezer pilótának. A munkaadó szerint ez teljesíthetetlen: a követelés több mint 40 százalékkal növelné a pilótafülkékben dolgozó személyzet bérére fordítandó kiadásokat a következő két évben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×