Infostart.hu
eur:
360.03
usd:
316.46
bux:
144473.37
2026. július 28. kedd Szabolcs
Nyitókép: Pixabay

Nemzetközi szervezetekhez fordul a PSZ, és kezdődik a sztrájkszervezés

A szakszervezet követelései érvényesítését próbálja elérni, és azt mondja, Strasbourgig meg sem állnak, ha szükséges.

A Pedagógusok Szakszervezetének az iskolakezdés napján kiadott kiáltványában az áll, hogy a szakszervezet szerint a kormány évek óta nem ad választ a szakmai követelésekre, helyette "látszattárgyalásokat folytatnak valódi döntések nélkül". Kiemelik, az OECD-tag uniós országok között Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, a diplomás átlagbér körülbelül 60 százalékát teszi ki. Ezért követelik, hogy a kormány ezt legalább 90, majd 100 százalékra emelje. Sürgetik továbbá az oktatást segítők bérrendezését, hiszen ők 2008 óta nem kaptak fizetésemelést.

Kiáltványukban is kitértek arra, hogy a pedagógusok sztrájkjogait rendeletben, majd törvényben korlátozták - mint írták - Európában egyedülálló módon.

Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke az InfoRádióban elmondta: a sztrájktörvényben, illetve a nemzeti köznevelési törvényben bevezetett módosítások miatt már az ILO-hoz, vagyis az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordultak. Ha pedig az alkotmánybíróság nem ad nekik igazat, akkor "el fognak menni Strasbourgig".

Úgy értékelik, hogy nemcsak itthon kell küzdeni a magyar oktatás jövőjéért, hanem az európai színtéren is. A nemzetközi fellépés alatt a sajtónyilvánosságon kívül olyan szervezetek megkeresését is értik, amelyeknek valamilyen módon ráhatása lehet a magyar kormány "viselkedésére".

Az alelnök szerint a minőségi oktatás megteremtése a cél, ami egyébként az Alaptörvényben is célként szerepel. Úgy látják, hogy az egyszeri, 45 százalékos, azonnali béremelés tudná megoldani, vagy legalábbis csökkenteni az állításuk szerint, majdnem 16 ezres pedagógushiányt.

A kormánnyal folytatott augusztus 10-i sztrájktárgyalás után - a rezsicsökkentés-csökkentésére hajazva - bejelentették a sztrájkfelfüggesztés felfüggesztését, a szervezés tehát újraindul. Gosztonyi Gábor szerint vannak olyan intézmények, amelyekben már most szeretnék kifejezni az elégedetlenségüket.

"Meg is várjuk, hogy ezen a héten és a jövő héten ezek milyen százalékban valósulnak meg.

A két szakszervezet pedig közösen elkezdi szervezni a tavaszihoz hasonló nagy, országos munkabeszüntetés lehetőségét"

- fejtette ki a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Van, ahol folytatódik a tanárok körében a polgári engedetlenség (a Népszava információi szerint a Vörösmarty Mihály Gimnázium és a Széchenyi István Kéttannyelvű Általános Iskola tanári körében). Ezzel kapcsolatban az interjúban elhangzott: bármennyire szeretné azt sugallni a kormány a két szakszervezeti vezető számára elküldött levelében, a szakszervezetek soha nem is szervezték és nem is fogják szervezni a polgári engedetlenséget. Az ugyanis egy egyéni munkavállalói akció. A szakszervezetek szerint ezekért is a kormány a felelős, hiszen olyan kilátástalan helyzetbe sodorta az oktatásban dolgozókat, hogy egész egyszerűen elkeseredésükben más tiltakozási módot - olyat, ami látható és érezhető - nem találtak egyelőre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×