Pintér Sándor honvédelmi és rendvédelmi bizottsági meghallgatásáról korábban ITT írtunk, de a belügyminiszter-jelölt ezt követően az oktatási és egészségügyi terület új irányítójaként a népjóléti bizottság előtt is szerepelt.

Azt ígérte, tovább viszik a nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programot, a Nemzeti Alaptantervben pedig egyelőre nem várható változás.

A fókuszban a tanköny- és a tartalomfejlesztés feladata áll, és továbbra is minden tanuló ingyen jut hozzá a tankönyvekhez.

A Telex tudósítása szerint Pintér Sándor a kulturális bizottság előtt ezen kívül arról beszélt, Maruzsa Zoltán továbbra is a terület államtitkára lesz, csak már nem a megszűnt Emmi, hanem a Belügyminisztérium felügyelete alatt. Erről a felügyeleti változásról azt mondta, a belügy a "szervezési munkában" fog élen járni, "a rend fenntartásával és a rend érvényesítésével" fog foglalkozni, mivel oltatni csak abban az osztályban lehet, ahol "rend van"; ígért is a leszakadó területekre kamerás megfigyelő rendszert.

Több kérdést is kapott ezután Pintér Sándor az iskolákat érintő égető problémákról:

• tankerületi rendszer működése
• tanári engedetlenségi akciók, szakszervezeti tiltakozások, sztrájkjog korlátozása
• állami és egyházi iskolák finanszírozási különbségei
• pedagógus-bértábla
• kiberbűnözés a gyermekeket célba véve.

"A feltett kérdések azokat a célkitűzéseket vetítik előre, amelyeket meg szeretnénk valósítani" - kezdte válaszát Pintér Sándor, aki szerint az országot az EU élmezényébe segítő oktatási rendszerre van szükség. A pedagógusbéren szerinte is javítani kell, amihez az ország gazdasági növekedése jelenthet majd alapot. "Nem ígérek semmit, de azt betartom" - jelentette ki, hozzátéve, a rendőrök fizetése sem jobb a tanárokénál, van tehát tennivaló.

A tanárok polgári engedetlenségét nem ismeri el, fegyelmi kérdésnek tekinti, a sztrájkot azonban legitim tiltakozási eszköznek tartja.

Jelezte, az eredményekből az következhet, hogy az egyházi iskolák a jövőben "több szerephez juthatnak" Magyarországon.