Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Young people with face masks back at work in office after coronavirus quarantine and lockdown.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Jelentős munkáltatói kockázatot is jelent a kötelező oltás elrendelése

Munkajogi szakértők szerint nem tudni, kit terhel a felelősség, ha az oltásra kötelezett munkavállalónál mellékhatásokat okozna a vakcina. Az egészségügyi törvény kötelező oltások esetében az állam felelősségét szabja meg. Mivel azonban most nem a miniszter, hanem a munkáltató teheti kötelezővé a Covid elleni oltást, vélhetően az esetleges mellékhatásokból származó károkat is neki kellene megtérítenie.

A munkáltató alapvetően szabadon dönthet, hogy kötelezi-e a munkavállalót a koronavírus elleni oltásra, több szempontot szem előtt tartva azonban mérlegelnie kell. Egy home office-ban dolgozó munkavállaló esetében például nehéz megindokolni a vakcina szükségességét, míg például egy bolti eladónál ez egyértelmű – emelte ki Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

Mint magyarázta, az, ha egy munkáltató, akinek mondjuk van száz munkavállalója, és mérlegelés nélkül mindenki számára elrendelni a kötelező oltást, valószínűleg jogszerűtlen cselekedet, ami ellen keresetet lehet benyújtani a bíróságnál. De egy alapos mérlegelés esetében is felmerülhet a kérdés, hogy ki felel azért, ha például az oltás súlyos mellékhatásaként, még ha nagyon-nagyon ritkán is fordul elő, de elhalálozik egy munkavállaló.

A kormányrendelet azonban erről nem rendelkezik, így vagy az egészségügyi törvényt, vagy a Munka törvénykönyvét kellene alapul venni, ez azonban újabb jogi kérdéseket szül. Az ügyvéd emlékeztetett, az egészségügyi törvény szerinti kötelező oltások (gyermekek kötelező oltása, vagy egy bizonyos munkakör félteleként megszabott oltás) miatti súlyos egészségkárosodért, akár egy halálesetért az állam a felelős. „De ezek mind miniszter által elrendelt védőoltások, szemben a munkáltatók által köztelezővé tehető oltással” – mutatott rá Torsten Braner.

Így marad a Munka törvénykönyve. Az viszont tartalmaz egy „érdekes” rendelkezést, a munkáltatói kártérítés felelősséget, ami egy objektív felelősség – magyarázta a szakember. Ennek alapján, ha a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik valamilyen egészségkárosodás, netán haláleset, akkor a munkavállaló vagy annak örököse – anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy valamilyen jogszerűtlen magatartás valósult meg – felléphet kártérítés igénnyel.

A munkáltató azonban nehezen tudná indokolni, hogy az egészségkárosodás miért nem a munkaviszonnyal függ össze, miközben ő maga rendelte el az oltást – hangsúlyozta. Mivel a felelősség kérdése teljesen bizonytalan, a jelenlegi szabályozási rendszerben a kötelező oltás elrendelése a munkáltatók számára kockázatos – fogalmazott a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×