Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Young people with face masks back at work in office after coronavirus quarantine and lockdown.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Jelentős munkáltatói kockázatot is jelent a kötelező oltás elrendelése

Munkajogi szakértők szerint nem tudni, kit terhel a felelősség, ha az oltásra kötelezett munkavállalónál mellékhatásokat okozna a vakcina. Az egészségügyi törvény kötelező oltások esetében az állam felelősségét szabja meg. Mivel azonban most nem a miniszter, hanem a munkáltató teheti kötelezővé a Covid elleni oltást, vélhetően az esetleges mellékhatásokból származó károkat is neki kellene megtérítenie.

A munkáltató alapvetően szabadon dönthet, hogy kötelezi-e a munkavállalót a koronavírus elleni oltásra, több szempontot szem előtt tartva azonban mérlegelnie kell. Egy home office-ban dolgozó munkavállaló esetében például nehéz megindokolni a vakcina szükségességét, míg például egy bolti eladónál ez egyértelmű – emelte ki Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

Mint magyarázta, az, ha egy munkáltató, akinek mondjuk van száz munkavállalója, és mérlegelés nélkül mindenki számára elrendelni a kötelező oltást, valószínűleg jogszerűtlen cselekedet, ami ellen keresetet lehet benyújtani a bíróságnál. De egy alapos mérlegelés esetében is felmerülhet a kérdés, hogy ki felel azért, ha például az oltás súlyos mellékhatásaként, még ha nagyon-nagyon ritkán is fordul elő, de elhalálozik egy munkavállaló.

A kormányrendelet azonban erről nem rendelkezik, így vagy az egészségügyi törvényt, vagy a Munka törvénykönyvét kellene alapul venni, ez azonban újabb jogi kérdéseket szül. Az ügyvéd emlékeztetett, az egészségügyi törvény szerinti kötelező oltások (gyermekek kötelező oltása, vagy egy bizonyos munkakör félteleként megszabott oltás) miatti súlyos egészségkárosodért, akár egy halálesetért az állam a felelős. „De ezek mind miniszter által elrendelt védőoltások, szemben a munkáltatók által köztelezővé tehető oltással” – mutatott rá Torsten Braner.

Így marad a Munka törvénykönyve. Az viszont tartalmaz egy „érdekes” rendelkezést, a munkáltatói kártérítés felelősséget, ami egy objektív felelősség – magyarázta a szakember. Ennek alapján, ha a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik valamilyen egészségkárosodás, netán haláleset, akkor a munkavállaló vagy annak örököse – anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy valamilyen jogszerűtlen magatartás valósult meg – felléphet kártérítés igénnyel.

A munkáltató azonban nehezen tudná indokolni, hogy az egészségkárosodás miért nem a munkaviszonnyal függ össze, miközben ő maga rendelte el az oltást – hangsúlyozta. Mivel a felelősség kérdése teljesen bizonytalan, a jelenlegi szabályozási rendszerben a kötelező oltás elrendelése a munkáltatók számára kockázatos – fogalmazott a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×