Infostart.hu
eur:
364.04
usd:
308.93
bux:
137256.8
2026. április 17. péntek Rudolf
Megkapja egy nő az amerikai Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen egyadagos koronavírus elleni vakcináját harmadik, emlékeztető oltásként a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján 2021. szeptember 15-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Megjelent a rendelet a kötelező maszkviselésről és az oltási szabályokról

Fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni azt a dolgozót, aki nem oltatja be magát. Az állami intézmények munkatársai januárig kapnak időt. Önkormányzati cégeknél a polgármester dönt.

A Magyar Közlönyben csütörtökön este megjelentek a kormányrendeletek, amelyekről Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt. Az előírások november 1-jén lépnek hatályba.

Maszkviselés

Az egyik rendelet szerint a tömegközlekedési eszközön utasként, illetve a tömegközlekedési eszközön történő munkavégzés során, a pályaudvarok, az állomások, illetve a megállóhelyek utasforgalom számára megnyitott részein, valamint a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló azon munkahelyein, ahol az utasok és a dolgozók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek maszkot kell viselni olyan módon, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje. Mentesülnek az intézkedés alól a 6 éven alattiak, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal élők és az autisták.

Azt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli megfelelően a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles

  • az utazásból kizárni,
  • a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
  • gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.

A munkahelyek koronavírus elleni védelme

E rendelet célja annak biztosítása, hogy a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.

A munkáltató a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki e rendelet hatálybalépése előtt ezt nem vette fel.

A munkáltató meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Ha a dolgozó az oltást a meghatározott határidőn belül nem vette fel, részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el.

A munkaadó a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta vagy az orvosi szakvéleményt nem mutatta be.

Ha a dolgozó a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Kötelező oltás az állami és önkormányzati intézményeknél

A rendelet a köznevelési intézménynél, szakképző intézménynél, felsőoktatási intézménynél, kulturális intézménynél, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó szervnél, honvédelmi szervezetnél, szociális szolgáltatónál, intézményben, a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervnél, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó szervnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatottakra terjed ki.

Az érintetteknek az egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát

  • 2021. december 15. napjáig kell felvenniük, ha a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak
  • ha nem, akkor 2022. január 31. napjáig kell beadatni a vakcinát.

Aki mégsem veszi fel az oltást felszólítás után 15 napon belül, azt fizetés nélküli szabadságra küldik, ha pedig egy év múlva sem, akkor megszűnik a munkaviszonya.

A rendőröknél, honvédelmi dolgozóknál, valamint tartós kiküldetésben dolgozóknál más határidőt is meg lehet állapítani.

Az önkormányzati dolgozók esetében a polgármester dönt a szabályok alkalmazásásról.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×