eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Somogyi Nóra asszisztens beolt egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik, emlékeztető adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. október 19-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Kivárnak a kötelező oltással a cégek

A magánszférában kevés munkaadó döntött úgy eddig, hogy a kormány felhatalmazása alapján előírja dolgozóinak a vakcinát. Több nagy cég pedig azt jelezte: nem élnek ezzel a lehetőséggel.

Óvatosak a magánszféra munkaadói, még ott sem kapkodják el a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, ahol állítólag hajlik annak bevezetésére a cégvezetés – írja a Népszava. Az óvatosság oka munkajogászok szerint az, hogy a múlt csütörtökön bejelentett és néhány órával később már a Magyar Közlönyben is megjelent rendelet szövege nem egyszer pontatlan, így a vállalatok inkább kivárnak, nehogy jogellenes döntéseket hozzanak. A munkaadói szövetségek viszont inkább azzal magyarázzák a tartózkodást, hogy sok területen nehéz pótolni a kilépő vagy fizetetlen szabadságra küldött képzett munkaerőt.

A Liga Szakszervezetek elnöke is azt hangsúlyozta a lap kérdésére, hogy ez kőkemény gazdasági döntés a cégek részéről. Mészáros Melinda hozzátette, az egyéves fizetés nélküli szabadság, valamint a munkaviszony megszüntetésének módozatai körül nagyon sok a találgatás, arról nem beszélve, hogy az egyre szélesebb körben alkalmazott kölcsönzött munkaerő esetében még bizonytalanabb a jogi helyzet. A Ligához tartozó szakszervezetek érdekeltségi körében nincs olyan vállalat, ahol bevezették volna, vagy biztosan be akarják vezetni a munkavégzés feltételeként a védőoltásokat – fogalmazott a Népszavának a szövetség elnöke.

A versenyszféra mellett ez várható az állami közszolgáltató cégeknél is, ahol szintén élhetnek a gazdasági társaságok a kötelező oltás elrendelésével, de nem kötelező ezt meglépniük. Mások mellett a Mol azt közölte a lappal, hogy a vállalaton belüli és az országos járványügyi statisztikák együttes figyelembevételével, a szükséges szakmai egyeztetések után hoznak döntést arról, élnek-e a kötelező oltással. A folyamatosan ügyfelekkel dolgozó bankszektorban sincs végleges döntés. A kiskereskedelem nagy munkáltatói közül a legnagyobb,

a 13 ezer főt foglalkoztató Tesco Global a Népszavának jelezte: nem teszi kötelezővé az oltást a dolgozóinak.

Csütörtökön a fővárosi közműcégek szakszervezetei egyeztetnek a kérdésről, majd ugyanez lesz a téma a Versenyszféra Konzultációs Fórumának ülésén is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×