Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Pontyokat eresztenek a Balatonba a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai Keszthelyen 2016. február 9-én. A cég előző nap kezdte meg a tavaszi haltelepítést, amelynek során 60 tonna háromnyaras pontyot eresztenek a tóba.
Nyitókép: MTI/Varga György

Lesz elég magyar hal karácsonyra

Egyre több ragadozóhalat telepítenek a tavakba.

Az ágazat nehézségei ellenére lesz elegendő magyar hal karácsonykor, emellett az őszi időszakban minden horgászegyesület pontyrendelését is teljesítik - mondta a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke.

Németh István elmondta: megkezdték az őszi tógazdasági lehalászásokat és a természetes vizek horgászati célú haltelepítését. A Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) kötött együttműködési megállapodások értelmében közösen dolgoznak azért, hogy Magyarországon egyre több halat termeljenek, és a mintegy 770 ezer horgász igényeit is egyre jobban ki tudják szolgálni.

Már nemcsak pontyot telepítenek, hanem egyre több ragadozóhalat, egyebek mellett süllőt, csukát, keszegféléket és olyan kuriózumnak számító halat is, mint a compó.

Az elmúlt évben a tógazdasági termelésnek köszönhetően nagyjából 22 ezer tonna halat halásztak le Magyarországon, mintegy 4 százalékkal többet, mint 2019-ben - ismertette a MA-HAL elnöke. A haltermelők költségei az idén drasztikusan nőttek a takarmány- és a gázolajárak, illetve a munkabérek emelkedése miatt, és a helyzetet az időjárási körülmények csak tovább nehezítették, így nem lesz kiemelkedő évük - tette hozzá.

Németh István arról is beszámolt, hogy Magyarországon a tógazdaságokban termelt halfajok mintegy 80 százaléka étkezési ponty, amelyből nagyjából 12 ezer tonnát juttatnak évente a piacra. Elmondta, hogy mára a második leginkább kedvelt faj az afrikai harcsa lett, amelyből Európában Magyarország a legnagyobb termelő. Intenzív telepeken az elmúlt évben összesen 5277 tonna halat termeltek, amelynek 97 százaléka afrikai harcsa, 3 százaléka pedig tokféle volt.

Magyarországon mintegy 166 ezer hektár horgászati célú vizet telepítenek be magyar halakkal, ez adja éves termelésük mintegy 33 százalékát, tehát alapvető érdekük a horgászok elégedettsége is - tette hozzá.

Az elnök szavai szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a szükséges halmennyiség ne exportra kerüljön, hanem "a hazai horgászok zsákmányává váljon az elkövetkező időszakban" és, hogy a halas standok és a nagy áruházláncok halpultjainak folyamatos magyar halkínálata mellett a tavaszi haltelepítésekre is maradjon elegendő mennyiségű hal. Ennek érdekében önkéntesen korlátozták a külpiaci értékesítést.

Hangsúlyozta, szeretnék a ponty feldolgozottságát is növelni, hogy az afrikai harcsa mellett jobban elterjedjen a közétkeztetésben.

Arra törekednek, hogy

az évi egy főre jutó 6,7 kilogramm halfogyasztást 10 kilogramm körüli értékre növeljék.

A hazai halakat a Halpéntek elnevezésű akció keretében is népszerűsítik, arra buzdítva mindenkit, hogy péntekenként fogyassza a számos hasznos élettani hatással rendelkező halat.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kiemelte: az elmúlt év nem tervezhető kihívások elé állította az együttműködésben résztvevőket is, de eredményességüket mutatja, hogy az Agrárminisztérium a MA-HAL kezdeményezésére és a NAK támogatásával a koronavírus-járvány okozta külpiaci és belföldi értékesítési nehézségek miatt tavasszal, a felhalmozódott harmadik nyaras korosztályú pontykészletekből 800 millió forint összegű állami intervenciós felvásárlás mellett döntött.

A NAK elnöke szerint a MOHOSZ jól teljesítette ezt a komoly logisztikai feladatot, hiszen

18 szállítási napon 324 horgászvízbe 1177 tonna pontyot helyeztek ki.

A koronavírust, az aszályt és a megdrágult takarmányokat "nem megkerülhető problémaforrásoknak" nevezve emlékeztetett, az ágazat nagyon sok kihívással nézett szembe az elmúlt időszakban, amelyekre mindenképpen megoldást kell találni. Úgy vélte, a teljes állattenyésztő ágazat egyetlen esélye, hogy a felmerülő költségeket valamilyen formában az árakban érvényesítsék.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke hangsúlyozta: az elmúlt három év kevés csapadéka a dunántúli tógazdaságokban nagyon komoly vízhiányt okozott. Úgy vélte, "az egész vízmegtartási képesség növelés nemzetstratégiai kérdésé válik". Emlékeztetett, az elmúlt évben 5184 tonna halat telepítettek horgászkezelésű vizekbe, és a fogási eredménynaplók szerint a horgászok 5664 tonnát fogtak vissza. Pályázatuk közel 100-120 millió forint összegű keretéből a halat telepítő horgászszervezeteket támogatják, akiknek ez akár 50 százalékos halártámogatást is jelenthet.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×