Magyar Péter miniszterelnök videóüzenet tett közzé Facebook-oldalán. Mint írja: „A kormány nevében benyújtottam az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.”
A módosítások főbb pontjai:
1. 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
2. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
3. Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
4. Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
5. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
6. Kevesebb sarkalatos törvény.
7. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
8. A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
9. A közpénz védelmének erősítése.
10. A vármegyék visszanevezése megyékre.
11. Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
12. Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás

„Két hete az Országgyűlésben meghirdettem a Tisztítótűz műveletet” – kezdte bejelentését Magyar Péter miniszterelnök. „Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől, amely évizedeken át elfoglalta az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit. Ma ennek a munkának tesszük mega következő lépéseit a széles körű társadalmi egyeztetés után. Benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény módosítását” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: a rendszerváltás óta eltelt 36 évben először nem zárt ajtók mögött dőlnek el fontos kérdések az alkotmányt illetően.

Minden módosítás célja, hogy a magyar államot soha többé senki ne ejthesse foglyul

– mondta. A módosítssal megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. Magyarország legfontosabb közjogi méltósága nem lehet olyan, aki közreműködött a köztársaság lebontásában, sőt éltette a jogállamot lebontó kormányt – hangsúylozta. Sulyok Tamás alkotmánybíraként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt alkotója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépésre lebontotta a jogállamot és kifosztották az országot, elhordták a közvagyont és megszállták az államot és éveken át tudatosan gyűlöletet keltettek és uszítottak – tette hozzá.

Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron

– mondta.

Helyreállítjuk az Alkotmánybíróság függetlenségét, és visszaadjuk a jogköreit, amelyeket az Orbán-kormány vett el. Megadjuk az alkotmánybíráknak a jogot, hogy saját vezetőik kiválasztásában meghatározó szerepet vállaljanak – mondta.

Szűkítjük a sarkalatos törvények körét.

Arra kaptunk felhatalmazást, hogy kormányozzunk, mind ahogy majd az utánunk jövők is – mondta.

Létrehozzuk a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Az Orbán-kormány az egész országot hadizsákmánynak tekintette. Innen üzenem: akik azt hiszik, hogy el tudják rejteni céghálók, strómanok mögé a lopott vagyont, tévednek.

amit a nemzettől elloptak, a magyar állam vissza fogja venni

– hangsúlyozta.

Bevezetjük, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül szolgálhatja hazáját

– mondta. Nincs hitbizomány, jót fog tenni a megújulás, és senki sem pótolhatatlan – hangsúlyozta.

Több tízezer magyar ember, sok szakmai és civil szervezet véleményezte a javaslatainkat, és néha javított ki bennünket, nulla forint közpénzből, szemben az Orbán-kormány sok tízmilliárd forintot elégető hazug konzultációval – mondta Magyar Péter, aki mindenkinek megköszönte, aki időt fordított véleménye elmondására.

„Az alkotmány az Önöké, mindenkié ebben az országban”

– hangsúlyozta, hozzátéve: a javaslatok alapján több fontos ponton változtattak a tervezeten. Szigorúbb szabályok jönnek az állam vezetői illetően.

• Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül.
• Az Országos Bírói Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválasztási lehetőség nélkül.
• A bírák jogot kapnak a vezetőik visszahívásának kezdeményezésére és fontos szerepük lesz az új vezetők kinevezésében.

Nem egy másik hatalmi ág fog dönteni a bírói vezetőkről, és senki nem állíthat majd magának évtizedekre fontos közjogi őrhelyeket a magyar államban, ahogy azt Orbán Viktor tette – hangsúlyozta.

Pontosítottuk a képviselői mandátumkorlátokat is. A mostani országgyűlési képviselők mandátumát nem érinti a szabály, de a jövőbeni országgyűlési választásokon már alkalamzandó lesz

– mondta.

Megszüntetjük a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát, és kivezetjük az önálló szabályozási szervek alaptörvényi kiváltságait – folytatta.

A magyarok többségének kérésének engedve búcsút mondunk a vármegye elnevezésnek, mert egy modern közigazgatásnak nem az a dolga, hogy uradalmi rendszert építsen főispánokkal, vármegyékkel – fogalmazott.

Ez az Alaptörvény-módosítás lezárja a rombolás korszakát, és egyben megnyit egy ősztől kezdődő új, hatlmas munkát, az új magyar alkotmány közös kidolgozását

– mondta a miniszterelnök. Ennek megírásában minden magyar részt vehet, és mindenki a magáénak érezheti. Alkotmányt, és nem alaptörvényt – amit mindenki elfogad, és amelyben az egész nemzet magára ismer. Különleges időszakot élünk: egy nemzet újra kezdi megtanulni, hogy a saját kezébe vegye a sorsát. Arra kérem Önöket, hogy ezt soha ne engedjék ki a kezükből.Ez az ország az Önöké, az alkotmány is az önöké, nem csak a jogászoké és politikusé, alkossuk meg együtt a következő hónapokban – zárta szavait Magyar Péter miniszterelnök.