Forró napnak a definíció sszerint az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált.

Forróbb lett: az új generációknak mást jelent a nyár

Mint a HungaroMet lemzése írja, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg.

• Az X-generáció (1965–1980 között születettek) születési időszakában 3,
• az Y-generációnál (1981–1996 között születettek) 27,
• a Z-generációnál (1997–2012 között születettek) 56,
• az Alfa-generációnál (2013–2025 között születettek) 92 olyan nap fordult elő,

amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele.

Az Alfa-generáció születési időszakában több (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86).

Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a nyárról egészen más emlékeink vannak – írták.

Budapest: egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok

Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben .

Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is.

Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult:

• a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki,
• míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb.
• Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot.