Infostart.hu
eur:
362.13
usd:
311.89
bux:
147747.91
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Magyar Péter miniszterelnök (j) fogadja Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetõje, leköszönõ Miniszterelnökséget vezetõ miniszter gratulációját eskütétele után az új Országgyûlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én. A választáson gyõztes Tisza Párt elnökét 140 igen szavazattal, 54 nem ellenében és 1 tartózkodással választották meg a képviselõk.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

„Pontosan mi is?” – Magyar Péter rögtön reagált Gulyás Gergely válságlevelére

Viccesen hangzik az aggódás az alkotmányozásból Szájer Józseffel viccet csináló Gulyás Gergely szájából – írta válaszul a Fidesz-frakcióvezetőjének Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szombat este.

„Gulyás Gergely és a Fidesz szerint az Alaptörvény 17. módosítása az alkotmányos demokrácia végét és az önkényuralom kezdetét jelenti Magyarországon” – idézte a kormányfő a kritikát, hozzátéve, gondolkodik, hogy pontosan mi okoz alkotmányos válsághelyzetet Gulyás Gergely szerint.

„A bírói önigazgatás megerősítése? Az Alkotmánybíróság Fidesz által elvett jogköreinek visszaadása? Az alkotmánybírókra évtizedekig fennálló 70 éves korhatár visszahozása? Az orbáni gazdasági maffia ellen létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal? A jogállam leépítésében aktív szerepet vállaló és a pártállam kiépítésében részt vevő Orbán-báb leváltása? Vagy egy új, a teljes nemzet által közösen megalkotandó Alkotmány?” –- sorolta kérdéseit. A miniszterelnök megjegyezte, örül annak „hogy annyira mégsem válságos a helyzet, hogy ráér hétfőre összehívni a Fidesz-frakciót”.

A benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon – értékelt Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, miután Magyar Péter miniszterelnök bejelentette az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó kormányzati javaslat benyújtását.

Gulyás Gergely a Facebook-oldalán szombat délután úgy fogalmazott, hogy az alkotmánymódosítással politikai megfontolásból leváltják az alkotmányos megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt, „lefejezik az Alkotmánybíróságot”, korlátozzák a demokratikus választást, és a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon.

A fideszes politikus szerint „mindez nem egyszerű határátlépés”. Közölte: „ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal és a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon".

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Címlapról ajánljuk
Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Indonéziában hatalmas tűzvészek pusztítanak. A hatóságok szerint az ültetvénytulajdonosok gyakran gyújtanak tüzet erdőségekben és tőzeglápokban, hogy területet nyerjenek a a pálmaolaj előállításához. 72 embert már őizetbe vettek gyújtogatás miatt. A pálmaolaj a globális élelmiszerellátás „jolly jokere”, és Indonézia állítja elő belőle a legtöbbet. A részletekről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Ma tartományi parlamenti választást tartottak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár döntöttt az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont alatti vereséget szenvedhetett. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×