„Nálunk egyszerre erősödik a nyári forróság és a szárazodás is, hiszen nemcsak melegebb van, hanem a változatlan vagy kissé csökkenő csapadékmennyiség mellett sokkal nagyobb a talaj párolgásigénye” – mondta az InfoRádióban Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője.

A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy gyakoribbak és sokkal súlyosabbak az aszályos helyzetek, valamint a csapadék is ritkábban, de intenzívebben érkezik. Ráadásul az átlaghőmérséklet emelkedésével a hőhullámok hossza, intenzitása és gyakorisága is növekszik – tette hozzá.

A kutatók kimutatták, hogy Magyarországon egyértelműen gyakoribbá váltak a harmadfokú hőhullámos napok,

és a Másfélfok blogon megjelent tanulmány azt is bebizonyította, hogy az emberi tevékenység miatt nem lennének ilyen gyakoriak és intenzívek ezek a hőhullámok. Az éghajlatkutató szerint egy hőhullámnál nem csak az számít, hogy hány fokos volt a napi maximum a hőmérséklet, hanem az is, hogy meddig tartott, illetve le tudtak-e hűlni az éjszakák. Például a 2024-es júliusi hőhullám azért volt különösen durva, mert egyrészt két hétig tartott nagyjából Budapesten és a délkeleti országrészben, másrészt az intenzitása is nagyon nehezen elviselhetővé tette – magyarázta. Hozzátette, hogy a nemrég befejeződött idei hőhullám is hasonlóan intenzív volt a még magasabb hőmérsékletek miatt, még ha nem is tartott olyan sokáig.

A szakértő leszögezte: a folyamatot rövidtávon visszafordítani már nem lehetséges.

„Európában 2050-ig már a 3 fokos melegedésekhez kell alkalmazkodnunk, ugyanakkor 2100-ig még rajtunk múlik, a globális hozzáálláson, hogy egy mérsékeltebb vagy egy sokkal súlyosabb, 4 vagy 7 fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre kell-e számítani”

– mondta.

Szabó Péter arról is beszélt, hogy az emberi szervezet sem mindig tud alkalmazkodni az extrém változáshoz, és a nagy hőség különösen az idősekre, a gyerekekre és a szív-és érrendszeri betegséggel küzdőkre nézve nagyon veszélyes. Egy, a blogon hamarosan megjelenő tanulmány szerint a 2024-es hőhullám két hetében 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten az évi május-szeptember közötti átlaghalálozáshoz viszonyítva, ami rendkívül jelentős érték – szögezte le.

Az ELTE klímakutatója szerint csak globális összefogással, a nagy cégek szabályozásával és az életmódváltással lehet javulást elérni. Az alkalmazkodási lehetőségekkel kapcsolatban pedig beszélt a városi zöld- és vízfelületek növeléséről, az épületek hatékonyabb hőszigeteléséről, valamint a hőségriadó-rendszer fejlesztéséről is.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.