Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
A svájci Johan Manzambi (k) ünnepel, miután gólt lõtt a 2026-os labdarúgó-világbajnokság B csoportja második fordulójának Svájc - Bosznia-Hercegovina mérkõzésén a Los Angeles Stadionban 2026. június 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Mark J. Terrill

Elemzés a vb-nyolcaddöntők előtt: Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek

Befejeződött az első kör a labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, már „csak” 16 csapat van versenyben: hét európai, négy dél-amerikai, három a Concacaf-zónából és kettő Afrikából. Megnéztük, mennyit változtak az erőviszonyok az elmúlt tizenkét évben, 2014 óta.

Mind a négy világbajnokságon (2014 Brazília, 2018 Oroszország, 2022 Katar és most) az európai csapatok vannak többségben. Viszonylag állandó a dél-amerikai csapatok aránya a nyolcaddöntőben (az átlag négy, a saját szubkontinensen, Brazíliában öten voltak). A Concacaf-zónából versenyben van a három rendező, Oroszországban és Katarban csak egy csapat volt abból a zónából, 2014-ben ellenben a mostanihoz hasonlóan három.

A csoportszakasz nagy nyertese a mostani világbajnokságon Afrika volt, tíz csapatából csak Tunézia esett ki. Az első forduló az egyenes kieséses szakaszban azonban vízválasztó volt: a nyolc afrikaiból hat búcsúzott, igaz, Szenegál vagy a Zöld-foki Köztársaság kiválóan helyt állt. Két csapat (Marokkó, Egyiptom) jutott a legjobb 16 közé, ahogyan Katarban és Brazíliában is.

Ázsia nem ad csapatot a 16-ba, ez jelentős változás a katari háromhoz képest. Legutóbb 2014-ben nem jutott ázsiai válogatott a nyolcaddöntőbe.

A zónák szerint megosztás a legutóbbi négy világbajnokságon

2026 2022 2018 2014

Európa 7 7 10 6

Dél-Amerika 4 3 4 5

Concacaf-z. 3 1 1 3

Afrika 2 2 – 2

Ázsia – 3 1 –

Mindössze négy olyan válogatott akad, amelyik mind a négy tornán eljutott legalább a legjobb tizenhat közé: Argentína, Brazília, Franciaország és talán némi meglepetésre Svájc. Anglia, Portugália és Svájc a legutóbbi három tornán bejutott a nyolcaddöntőbe, Brazíliában ellenben egyik sem.

Az elmúlt tizenkét évet tekintve Egyiptom, Norvégia, Kanada és Paraguay most először játszhat a nyolc közé jutásért. Mexikó és az Egyesült Államok, miként Kolumbia és Belgium az elmúlt 12 évben háromszor jutott be a tizenhatba, az Egyesült Államok 2018-ban, a másik háromKatarban hiányzott a legjobbak közül.

Németország 2014 óta egyszer sem jutott be a legjobb tizenhat közé.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×