Infostart.hu
eur:
377.8
usd:
320.53
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay

A hazai hallgatók közel 70 százaléka modellváltó egyetemen fog tanulni

Bejegyezték a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat.

A kormány a hazai felsőoktatás versenyképességének növelése, a korszerű képzések érdekében nyitotta meg a fenntartói modellváltás lehetőségét az egyetemek előtt. "Szenátusaik kezdeményezései alapján idén augusztustól újabb tíz felsőoktatási intézmény működhet rugalmasabb keretek között, Tokajban pedig új borászegyetem alakul" - tették hozzá.

Az ITM felidézte, az Országgyűlés áprilisban döntött arról, hogy újabb felsőoktatási intézmények fenntartói jogait adják át közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak.

"A mai nappal az utolsó alapítvány bejegyzése is megtörtént, mindegyikük megkezdheti tehát működését. Kuratóriumaik és az egyetemi szenátusok közösen dolgoznak azon, hogy a modellváltás kínálta lehetőségeket gyakorlati eredményekre váltsák" - áll a közleményben.

Az ITM tájékoztatása szerint 2021. augusztus 1-jével csatlakozik az új fenntartói modellben működő intézmények sorába a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem. A világhírű borvidéken létrejön a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézmény, a Tokaj-Hegyalja Egyetem - jegyezték meg.

A minisztérium közlése szerint az így már összesen 21 modellváltó egyetemen a hazai hallgatók közel 70 százaléka, több mint 180 ezer fiatal tanul majd 2021 szeptemberétől. Az Eszterházy Károly Egyetemet az Egri Főegyházmegye veszi át, ezzel összesen 30 ezer egyetemista próbálkozhat a diplomaszerzéssel egyházi fenntartású intézményekben.

"A magyar kormány azon dolgozik, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét érdekeltté tegye a nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre" - írták.

A modellváltó egyetemek a helyi gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez" - olvasható a tárca közleményében.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×