eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Müller Cecília országos tisztifőorvos beszédet mond az Idősek Tanácsának ülésén a Karmelita kolostorban 2020. november 2-án. Müller Cecília úgy fogalmazott, hogy gőzerővel fejlesztik a magyar védőoltást, és jól állnak.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Törvény születhet arról, hogy ki nem titkolhatja el koronavírus-védettségét

Az Infostart kérdésére válaszolva Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón jelezte, szabályozni szeretnék a kérdést. Az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok készülhetnek, az adatvédelmi hatóság munkához látott.

A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely megfontolandónak nevezte, hogy az óvodások, iskolások, illetve szüleik tudhassák, pedagógusaik be vannak-e oltva, valamint azt, hogy orvos-beteg találkozás alkalmával is információt lehessen kapni arról, hogy az adott orvos oltott-e a koronavírus ellen, hisz ez – mint fogalmazott – "jogos igény".

Az Infostart ezért az e heti Kormányinfón tudakolta, történt-e már ebben érdemi előrelépés.

"Annyi előrelépés történt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH), annak elnökével, Péterfalvi Attilával megtörtént a kapcsolatfelvétel, vele fogunk egyeztetni;

amilyen formában az adatvédelemért felelős hatóság is elfogadhatónak tartja, szeretnénk ilyen szabályozást elfogadni"

– árulta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Ez tehát azt jelenti, hogy várhatóan törvény születik arról, hogy koronavírus-védtelenségét óvoda- vagy iskolai pedagógus adatvédelmi okokból nem titkolhatja el, illetve ha egy pácienst egészségügyi ellátás igénybe vétele során érdekel, hogy az őt kezelő egészségügyi személyzet rendelkezik a koronavírussal szembeni védettséggel, információt kell, hogy kapjon.

A kérdésben a NAIH egyelőre nem nyilvánult meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×