eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Schaller-Baross Ernő, a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány kuratóriumi elnöke előadást tart a Közép-európai Civil Konferencián Kecskeméten 2017. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Az új magyar EP-képviselő szeretne szerepet vállalni a Fidesz és az Európai Néppárt közötti párbeszédben

Schaller-Baross Ernő megerősítette, hogy az uniós parlamentben a jogi és a foglalkoztatási szakbizottságok tagja lesz, és előbbiben például folytatják a munkát azzal a céllal, hogy az uniós intézmények ne lépjék át a működésük jogi kereteit.

Mindenképpen szeretne részt vállalni a Fidesz és az Európai Néppárt közötti párbeszédben Schaller-Baross Ernő. A Fidesz-KDNP új európai parlamenti képviselője erről a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt, amely kedden jelent meg.

Emlékeztetett arra, hogy lakosságarányosan a Fidesz-KDNP-delegáció a legerősebb a néppártban, a tagpártok közül "messzemenőkig ez a lista érte el a legjobb eredményt 2019-ben". "Számomra nem kérdés, hogy az Európai Néppárt soraiban szükség van a józan, konzervatív, kereszténydemokrata hangokra, szükség van a Fidesz-KDNP-re. Kijelenthetem, hogy EP-képviselőként én is az utóbbi gondolkodásmódot fogom képviselni" - mondta Schaller-Baross Ernő.

Úgy vélte, hogy az év legfontosabb feladata a koronavírus-járvány megfékezése lesz, politikai pártállástól függetlenül ezt kell segítenie mindenkinek. "Kézenfekvő lenne, hogy az EU legyen a védekezés motorja, de ahogy azt az első hullám idején már tapasztalhattuk, globális kihívásokra nem feltétlenül a globális válaszok a leghatékonyabbak, a lokális, állami szintnek is rugalmasnak kell lennie" - fogalmazott.

Schaller-Baross Ernő megerősítette, hogy az uniós parlamentben a jogi és a foglalkoztatási szakbizottságok tagja lesz, és elmondta, hogy mindkét bizottság várhatóan a figyelem előterébe kerül az elkövetkező időszakban. A jogi bizottságban például folytatják a munkát azzal a céllal, hogy az uniós intézmények működésük során ne lépjék túl azokat a jogi kereteket, amelyeket a szerződések előírnak. "Folyamatosan a tagállamokon kérik számon a jogállamiságot, holott azokat az uniós szerveknek ugyanúgy be kellene tartaniuk" - szögezte le.

Szintén a bizottsági munkával kapcsolatban a képviselő kiemelten fontosnak tartja, "hogy az online platformok működésére stabil jogi keretet hozzunk létre, különös figyelemmel arra, hogy korlátok közé szorítsuk ezen high tech-impériumok azon gyakorlatát, amely súlyosan sérti a szólásszabadság elvét és gyakorlatát". Hozzáfűzte: "nem pusztán politikai sérelmekről van szó, hiszen a korlátozásokkal valójában a felhasználókat zárják buborékba és fosztják meg őket a szabad tájékozódás lehetőségétől. (...) Meg kell akadályozni az online cenzúrát, miközben olyan szabályozásra van szükség, ami biztonságos online teret teremt, megakadályozva a jogellenes tartalom terjedését."

Schaller-Baross Ernő elmondta azt is, hogy célja a magyar kis- és középvállalatok, mikrovállalkozások érdekeinek előtérbe helyezése. A jogi bizottságban több olyan javaslat is folyamatban van, amely a fenntarthatóság, a fair trade, az elszámoltathatóság elveinek olyan értelmezést ad, amely a kis- és középvállalatok számára súlyos terheket jelentő intézkedésekhez, észszerűtlen adminisztratív terhekhez vezet - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×