eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Schaller-Baross Ernő, a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány kuratóriumi elnöke előadást tart a Közép-európai Civil Konferencián Kecskeméten 2017. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Az új magyar EP-képviselő szeretne szerepet vállalni a Fidesz és az Európai Néppárt közötti párbeszédben

Schaller-Baross Ernő megerősítette, hogy az uniós parlamentben a jogi és a foglalkoztatási szakbizottságok tagja lesz, és előbbiben például folytatják a munkát azzal a céllal, hogy az uniós intézmények ne lépjék át a működésük jogi kereteit.

Mindenképpen szeretne részt vállalni a Fidesz és az Európai Néppárt közötti párbeszédben Schaller-Baross Ernő. A Fidesz-KDNP új európai parlamenti képviselője erről a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt, amely kedden jelent meg.

Emlékeztetett arra, hogy lakosságarányosan a Fidesz-KDNP-delegáció a legerősebb a néppártban, a tagpártok közül "messzemenőkig ez a lista érte el a legjobb eredményt 2019-ben". "Számomra nem kérdés, hogy az Európai Néppárt soraiban szükség van a józan, konzervatív, kereszténydemokrata hangokra, szükség van a Fidesz-KDNP-re. Kijelenthetem, hogy EP-képviselőként én is az utóbbi gondolkodásmódot fogom képviselni" - mondta Schaller-Baross Ernő.

Úgy vélte, hogy az év legfontosabb feladata a koronavírus-járvány megfékezése lesz, politikai pártállástól függetlenül ezt kell segítenie mindenkinek. "Kézenfekvő lenne, hogy az EU legyen a védekezés motorja, de ahogy azt az első hullám idején már tapasztalhattuk, globális kihívásokra nem feltétlenül a globális válaszok a leghatékonyabbak, a lokális, állami szintnek is rugalmasnak kell lennie" - fogalmazott.

Schaller-Baross Ernő megerősítette, hogy az uniós parlamentben a jogi és a foglalkoztatási szakbizottságok tagja lesz, és elmondta, hogy mindkét bizottság várhatóan a figyelem előterébe kerül az elkövetkező időszakban. A jogi bizottságban például folytatják a munkát azzal a céllal, hogy az uniós intézmények működésük során ne lépjék túl azokat a jogi kereteket, amelyeket a szerződések előírnak. "Folyamatosan a tagállamokon kérik számon a jogállamiságot, holott azokat az uniós szerveknek ugyanúgy be kellene tartaniuk" - szögezte le.

Szintén a bizottsági munkával kapcsolatban a képviselő kiemelten fontosnak tartja, "hogy az online platformok működésére stabil jogi keretet hozzunk létre, különös figyelemmel arra, hogy korlátok közé szorítsuk ezen high tech-impériumok azon gyakorlatát, amely súlyosan sérti a szólásszabadság elvét és gyakorlatát". Hozzáfűzte: "nem pusztán politikai sérelmekről van szó, hiszen a korlátozásokkal valójában a felhasználókat zárják buborékba és fosztják meg őket a szabad tájékozódás lehetőségétől. (...) Meg kell akadályozni az online cenzúrát, miközben olyan szabályozásra van szükség, ami biztonságos online teret teremt, megakadályozva a jogellenes tartalom terjedését."

Schaller-Baross Ernő elmondta azt is, hogy célja a magyar kis- és középvállalatok, mikrovállalkozások érdekeinek előtérbe helyezése. A jogi bizottságban több olyan javaslat is folyamatban van, amely a fenntarthatóság, a fair trade, az elszámoltathatóság elveinek olyan értelmezést ad, amely a kis- és középvállalatok számára súlyos terheket jelentő intézkedésekhez, észszerűtlen adminisztratív terhekhez vezet - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: nehéz helyzetben Donald Trump, fontos döntést kell meghoznia

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem – közölte a Fehér Ház szóvivője. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az amerikai elnöknek bel- és geolpolitikai, valamint energiaellátási szempontokat is mérlegelnie kell a beavatkozás kapcsán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Kongatják a vészharangot: az időjárás szörnyű pusztítást végezhet hazánkban, ha ez így megy tovább

Kongatják a vészharangot: az időjárás szörnyű pusztítást végezhet hazánkban, ha ez így megy tovább

Az elmúlt napokban Magyarországon sorra érkeztek a hírek arról, hogy a hazánkban egyre súlyosabbá váló aszályhelyzet kritikus szintet ért el. Sokan reménykedtek ugyan abban, hogy a szárazabb tavaszi hónapok után a hagyományosan csapadékosnak mondható júniusban megérkezik majd a szárazságot enyhítő csapadék, az időjárás-előrejelzések eddig azt mutatják, hogy júniusban egyáltalán nem várható kiadósabb eső hazánkban. A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, mi vezetett a jelenlegi, akár a 2022-es nyáron bekövetkezett rekordszárazságot is meghaladó mértékű aszályhelyzethez, valamint, hogy Európában, hogyan alakult a szárazság szintje eddig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×