Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Füstölő kémény Salgótarjánban 2018. november 14-én. A Nemzeti Népegészségügyi Központ előző napi tájékoztatása szerint több településen romlott a levegő minősége, öt városban egészségtelennek minősítették a levegőt a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt, további tizenhat településen kifogásolt volt a levegő minősége.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Rosszabb a levegő több városban

Több településen ismét romlott a levegőminőség a magas szállópor-tartalom miatt.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) keddi adatai szerint Miskolcon, Sajószentpéteren, Kazincbarcikán és Putnokon egészségtelennek minősítették a levegőt a szálló por miatt. Emellett Szolnok, Szeged, Százhalombatta, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém és Ajka levegője is kifogásoltnak számít.

A többi mérőállomással rendelkező településen - köztük Budapesten - jelenleg elfogadható a levegőminőség.

A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható, a második a kifogásolt, a harmadik az egészségtelen, a negyedik a veszélyes minősítés.

Az NNK korábban arra figyelmeztetett: rossz levegőminőség esetén a gyermekeknél, az időseknél, a krónikus légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél, valamint a várandós kismamáknál enyhe légzőszervi tünetek, például köhögés, légúti irritáció jelentkezhet, illetve meglévő tüneteik súlyosbodhatnak.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×