Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A járási hivatal és kormányablak új épülete a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén az avatás napján, 2018. szeptember 6-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Tiltakozik a szakszervezet a megyénként eltérő béremelés ellen

Megyénként eltérő béremelést tervez a kormány a kormányhivatali tisztviselőknél, ezért háborognak a szakszervezetek.

Elfogadhatatlan a kormányhivatali tisztviselők megyénként eltérő béremelése a területen működő szakszervezetek szerint - írta a Népszava.

Amint azt a Miniszterelnökség közölte, az év elejéig visszamenően, de más-más mértékben - a szellemi foglalkoztatásúak megyénként eltérő átlagfizetéseihez igazítva - emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét. A kormány átlagosan 18 százalékkal megemeli a területi közigazgatában - tehát a járási hivatalokban és a kormányhivatalokban dolgozók bérét - jelentette be a Miniszterelnökség. Nem mindenki ugyanannyit kap: ahol nagy a létszámhiány - például Budapesten - ot a 35 százalékot is elérheti a növekmény.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint ez óriási bérfeszültségeket kelthet a szektorban, mivel az alapvetően a hátrányosabb helyzetű,

alacsonyabb átlagkeresetű megyékben adná a legkisebb, 10 százalékos emelést, ezzel szemben a fővárosban akár 35 százaléknál is jobban emelhetnék a kereseteket.

Az MKKSZ szerint nem ezt a megoldást várták a tavasszal egyébként újabb átszervezés elé néző szektor dolgozói - mondta az InfoRádiónak Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke.

A Munka Törvénykönyve egyébként lehetőséget ad az efféle differenciált béremelésre, de Boros Péterné szakszervezeti elnök szerint hiba a bevezetése. Ezért az MKKSZ több más szakszervezettel együtt az egész törvény felülvizsgálatát szeretné elérni.

Ezért első lépésként négy érdekvédelmi vezető találkozót kért a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának nemrég kinevezett György István korábbi kormányhivatal-vezetőtől. A szakszervezetek tárgyalnának a cafeteria visszaállításáról tett kormányzati ígéret valós tartalmáról, továbbá változatlanul követelik a kormányzati tisztviselőktől elvett szabadság, a megnövelt munkaidő felülvizsgálatát és a 13. havi bér bevezetését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×