Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Így vészelhetik át őshonos fáink a klímaváltozást

Így vészelhetik át őshonos fáink a klímaváltozást

Az aszálytűrő, az extrém időjáráshoz jól alkalmazkodó faegyedek génjeit is igyekeznek megőrizni a gemenci génbankban, így alkalmazkodva a kárpát-medencei ártéri erdőket is sújtó klímaváltozáshoz - mondta el az InfoRádiónak Bordács Sándor, a NÉBIH Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályának vezetője.

A gemenci térség őshonos fafajai - elsősorban a fekete nyár, a fehér nyár, a fehér fűz, a kocsányos tölgy - esetében fontos a helyi genetikai anyagok megőrzése és fenntartása, illetve az erdőgazdálkodók számára ezek hasznosítása, hiszen szaporítóanyagként ezeket visszaültetik az erdőterületeken - mondta el az InfoRádiónak Bordács Sándor, a NÉBIH Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályának vezetője a Gemencen működő génbank kapcsán.

Felidézte, hogy a fafajok különböző módszereket dolgoztak ki az elmúlt évmilliók alatt,miként  tudják sikeresen génjeiket továbbadni az utódgenerációknak.

"Vannak olyan fafajok, amelyek alapvetően maggal tudják sikeresen átvinni a génjeiket, ezt szolgálja ki a gemenci magtermesztő ültetvény. Az anyatelepen pedig nem magot ültetünk, hanem vegetatív szaporító anyagot - dugványt, vesszőket vágunk" - magyarázta a szakember.

Mint mondta, vannak olyan fafajok, amelyek mindkettővel tudnak "dolgozni": az ártéren lévő nyár- és fűzfajok ezt a módszert alkalmazzák.

"A fekete nyár és a fehér fűz nagyon könnyen szaporítható dugványról, olyan vékony hajtásokról, amelyek könnyen meggyökeresednek. Azon fajok esetében viszont, ahol a magról való szaporodás a hagyományos, ott célszerű magtermesztő ültetvényeket létesítenünk a megőrzött és a természetes körülményeikből kimenekített genetikai anyaggal. Így például a fehér nyár vagy a kocsányos tölgy esetében a magtermesztő ültetvények azok, amelyekkel könnyen tudunk szaporító anyagot előállítani" - ismertette.

Megfogalmazása szerint a jövő válasza lesz, hogy az őshonos fajok hogyan viselik majd el a változó klímakörülményeket.

"Reményeim szerint a Magyarországon jelenleg elérhető génkészlet ezekből az őshonos fafajokból olyan változatos és sokszínű, hogy biztosan vannak olyan egyedek, amelyek a szárazabb, vagy extrémebb körülmények között is életben tudnak maradni" - jelezte.

Hozzátette: a génmegőrzésnek ez is a lényege, hogy minden olyan egyedet, amely értékes géneket hordoz, próbálunk megőrizni és a jövő számára fenntartani.

"A melegedés mellett a másik ilyen problémára - például az extrém árhullámokra - szintén fel kell készülnünk: különböző ültetési technológiákat vagy magasabb növényeket kell választanunk, olyanokat, amelyek kilógnak az árvízből" - mutatott rá Bordács Sándor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×