A gemenci térség őshonos fafajai - elsősorban a fekete nyár, a fehér nyár, a fehér fűz, a kocsányos tölgy - esetében fontos a helyi genetikai anyagok megőrzése és fenntartása, illetve az erdőgazdálkodók számára ezek hasznosítása, hiszen szaporítóanyagként ezeket visszaültetik az erdőterületeken - mondta el az InfoRádiónak Bordács Sándor, a NÉBIH Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályának vezetője a Gemencen működő génbank kapcsán.

Felidézte, hogy a fafajok különböző módszereket dolgoztak ki az elmúlt évmilliók alatt,miként  tudják sikeresen génjeiket továbbadni az utódgenerációknak.

"Vannak olyan fafajok, amelyek alapvetően maggal tudják sikeresen átvinni a génjeiket, ezt szolgálja ki a gemenci magtermesztő ültetvény. Az anyatelepen pedig nem magot ültetünk, hanem vegetatív szaporító anyagot - dugványt, vesszőket vágunk" - magyarázta a szakember.

Mint mondta, vannak olyan fafajok, amelyek mindkettővel tudnak "dolgozni": az ártéren lévő nyár- és fűzfajok ezt a módszert alkalmazzák.

"A fekete nyár és a fehér fűz nagyon könnyen szaporítható dugványról, olyan vékony hajtásokról, amelyek könnyen meggyökeresednek. Azon fajok esetében viszont, ahol a magról való szaporodás a hagyományos, ott célszerű magtermesztő ültetvényeket létesítenünk a megőrzött és a természetes körülményeikből kimenekített genetikai anyaggal. Így például a fehér nyár vagy a kocsányos tölgy esetében a magtermesztő ültetvények azok, amelyekkel könnyen tudunk szaporító anyagot előállítani" - ismertette.

Megfogalmazása szerint a jövő válasza lesz, hogy az őshonos fajok hogyan viselik majd el a változó klímakörülményeket.

"Reményeim szerint a Magyarországon jelenleg elérhető génkészlet ezekből az őshonos fafajokból olyan változatos és sokszínű, hogy biztosan vannak olyan egyedek, amelyek a szárazabb, vagy extrémebb körülmények között is életben tudnak maradni" - jelezte.

Hozzátette: a génmegőrzésnek ez is a lényege, hogy minden olyan egyedet, amely értékes géneket hordoz, próbálunk megőrizni és a jövő számára fenntartani.

"A melegedés mellett a másik ilyen problémára - például az extrém árhullámokra - szintén fel kell készülnünk: különböző ültetési technológiákat vagy magasabb növényeket kell választanunk, olyanokat, amelyek kilógnak az árvízből" - mutatott rá Bordács Sándor.