Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Novák Katalin: a család nem probléma, hanem megoldás

Ritka dolog, hogy a családot nem problémaként, hanem megoldásként mutatják be nemzetközi fórumokon - mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) éves szakpolitikai fórumán Párizsban szerdán az MTI-nek.

A párizsi székhelyű szervezet legjelentősebb rendezvényén az államtitkár a demográfiai helyzettel és a gyerekek jövőjével, illetve készségfejlesztésével foglalkozó nemzetközi vitafórumokon szólalt fel.

Elmondta, hogy a családok középpontba helyezését hangsúlyozta mindkét előadásában, miután a családok támogatásával segíthető leginkább az, hogy a gyerekek minél jobb körülmények között nőjenek fel és egyben a demográfiai növekedés is befolyásolható legyen pozitív irányban. Példaként említette a magyar kormány otthonteremtési programját, a családbarát adórendszert, az ingyenes gyermekétkezetést és tankönyveket, valamint a gyed extrát.

Novák Katalin kiemelte: a beszélgetések résztvevői egyetértettek abban, hogy a digitalizáció korában nagyon fontos, hogy a gyerekek rendelkezzenek olyan készségekkel, amelyekkel a lehető legversenyképesebb munkalehetőségekhez juthatnak. Ugyanakkor nagyon nehéz már azt is megmondani, akár öt év múlva mik lesznek a munkaerőpiaci kihívások, és melyek lesznek azok a tanulható szakmák, amelyekre akkor még szükség lesz - mondta.

Hozzátette, a családban elsajátítható szociális készségek - köztük a tolerancia, az alkalmazkodás vagy a másokra való odafigyelés - viszont olyanok, "amelyekre száz évvel ezelőtt és száz év múlva is szükség lesz". Ezek elsajátítását is segítheti az iskola, például az etikaoktatással vagy a családi életre neveléssel - mutatott rá az államtitkár. Novák Katalin azt is hangsúlyozta, hogy a szülők a neveléssel olyan készségeket is át tudnak adni, amelyek a munkaerőpiacon is jól hasznosíthatók.

A menekültekkel kapcsolatos toleranciát érintő újságírói kérdésre az államtitkár a vitafórumon elmondta, hogy a magyar kormány "a jelenkor egyik legnagyobb kihívásának tartja a népvándorlást", amelyben el kell különíteni a gazdasági bevándorlókat a menekültektől. Közölte, az ország az eltartó képességére és a magyar emberek érdekeire tekintettel képviseli következetesen az álláspontját.

A Magyarországon menekültstátussal élők viszont nemcsak a minden magyar állampolgárnak is járó juttatást kapják meg, hanem a gyerekek integrációját segítő programokban is részt vehetnek - emlékeztetett az államtitkár. A "már velünk élők" elfogadásának tanításával kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet a romaintegrációs stratégiára, valamint a roma kultúra és történelem oktatására, amely minden gyerek számára kötelező Magyarországon, s amely a romák önérzetének erősítéséhez is hozzájárul.

Novák Katalin szerint Magyarország kiválóan tölti be idén az OECD Hét alelnöki posztját, és örömét fejezte ki amiatt, hogy 12 magyar felszólaló között a kormányzati oldal mellett sokan érkeztek a civil, a tudományos és a vállalati világból.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×