Kovács Tibor kiemelte: a MÁV átalakításához szükség van a közösségi közlekedésről szóló törvényre; egyelőre azt vizsgálják, hogy miként korrigálható, hogy elbuktak a módosító indítványok.

Ezek egy része a jövő heti zárószavazás előtt koherenciazavar címén visszahozható - tette hozzá.

Elmondása szerint az indítványok másik része, amelyeknél nem szükséges a január 1-jei hatálybalépés, vélhetően új törvényjavaslat formájában kerül ismét a parlament elé. Ezeket a februári ülésén fogadhatják el.

A parlament a kormány által támogatott sort hétfőn, az úgynevezett közlekedési tárgyú törvényekhez benyújtott módosító indítványokról szóló határozathozatal során szavazta le. A jogszabály a MÁV átalakításához adna törvényi felhatalmazást.

A képviselők 182 igen, 172 nem, illetve 18 tartózkodás mellett utasították el a kabinet által támogatott javaslatokat. A fideszes és a KDNP-s politikusok mellett 6 szocialista és 10 független képviselő szavazott nemmel, míg 17 szabad demokrata és egy független honatya tartózkodott. A kormánypárti oldalról Csákabonyi Balázs, Hárs Gábor, Káli Sándor, Simon Gábor, valamint Szili Katalin és Zatykó János szavazott a kabinettel szemben.

Hónig Péter közlekedési miniszter a MÁV átalakítására felhatalmazó törvény általános vitájában hangsúlyozta: az egyes közlekedési alágazatok jelenleg egymástól veszik el az utasokat, miközben a vasúttársaság egyre növekvő adósságterhet görget maga előtt.

"Napjainkra már ott tartunk, hogy a szolgáltatás minőségével senki sem elégedett, az adófizetőknek pedig egyre elviselhetetlenebb terhet jelent a jelenlegi menetrendi szerkezet finanszírozása" - fogalmazott a tárcavezető.

A kormány elengedhetetlennek tartja a vasút infrastruktúrájának rendezését, ezért át kívánja alakítani a vasúti pálya fogalmi rendszerét és az ahhoz kapcsolódó tulajdoni viszonyokat is. A módosítás egyúttal újrafogalmazza az országos törzshálózati vasúti pálya definícióját, és bevezeti a regionális és egyéb vasúti pálya fogalmát - fejtette ki a miniszter.

Hónig Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy az országos törzshálózat és a regionális pálya működtetését csak olyan gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli részvényese a magyar állam.