A létszámhiány ellenére - a testület 11 tagú lenne - az új elnök, Paczolay Péter optimistán nyilatkozott, mert a jelenlegi kilenc alkotmánybíró az elkövetkezendő öt évben együtt dolgozik, változás előreláthatóan nem következik be, egyiküknek sem jár le ez idő alatt a mandátuma.

A testület féléves munkájával kapcsolatban Paczolay Péter ismertette: 128-al csökkent az ügyhátralék, jelenleg mintegy 1400 ügy van az alkotmánybíráknál.

A köztársasági elnöki indítványokkal összefüggésben azt mondta: hétfőn kettőt zárt le az Alkotmánybíróság, kettő már hosszabb ideje függőben van és érkezett egy újabb is a közelmúltban, így összesen három olyan beadvány van a testület előtt, amelyet soron kívül kell tárgyalnia.

Paczolay Oéter hozzátette: az Albert-házaspár által kezdeményezett népszavazást elrendelő országgyűlési határozathoz benyújtott kifogásokat ősszel tárgyalja a testület.

Közigazgatási elsőbbség

Holló András elnökhelyettes arról beszélt, hogy akár már az ősszel, az első ügyek között foglalkozhat az Alkotmánybíróság a közigazgatási hivatalokat érintő kormányrendelettel.

Korábban a testület június 30-ai hatállyal megsemmisítette azt a törvényt, amely a fővárosi, illetve a megyei közigazgatási hivatalokat regionális szintűvé alakította. Az indoklás az volt, hogy a kétharmados parlamenti többséget igénylő döntést nem lehet egyszerű többségű jogszabállyal helyettesíteni.

A kormány ezután rendeletben biztosította, hogy a jövőben is regionális keretek között működhessenek a közigazgatási hivatalok. A helyzet miatt a Fidesz és a KDNP a Házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte. A két ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy a rendelettel elvonták az Országgyűlés törvényalkotó hatáskörét és ez alkotmányellenes.