Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Unsplash.com

Pozsony: Brüsszel elszakadt a valóságtól

Szlovákia nem fogja támogatni az Európai Unió 2040-re kitűzött új klímacéljait – jelentette be Tomáš Taraba szlovák környezetvédelmi miniszter. A politikus szerint Brüsszel irreális elvárásokat fogalmaz meg, és teljesen elszakadt a gazdasági valóságtól. A szlovák környezetvédők szerint azonban épp Taraba az, aki figyelmen kívül hagyja a klímaválság súlyos következményeit, és veszélyes álláspontot képvisel.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Uniónak a következő 15 évben az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez az új célkitűzés az úgynevezett klímasemlegesség elérését szolgálná, vagyis azt, hogy az unió gazdasága ne növelje tovább a globális felmelegedést előidéző gázok mennyiségét.

Tomáš Taraba azonban erőteljesen bírálta a brüsszeli tervet. Úgy fogalmazott: vagy teljesen vakok az európai döntéshozók, és nem látják, milyen veszélyben van az ipar, vagy egyszerűen nem is érdekli őket. Kijelentette, hogy Szlovákia nem fogja elfogadni a célkitűzést, mert az gazdaságilag kivitelezhetetlen, különösen egy olyan ország számára, ahol az ipar – elsősorban az autógyártás – a gazdaság motorja.

A miniszter szerint az uniós előírások túlságosan szigorúak, és más kontinenseken senki sem követ hasonló szabályozást, így a szlovák gyártók versenyhátrányba kerülnek. A múlt heti kormányülésen a szlovák autóipari szereplők három fő problémát nevesítettek: a magas energiaárakat, a hulladékégetők hiányát, és az uniós kibocsátási normák szigorítását. Tomáš Taraba szerint mindhárom esetben Brüsszel lépései nehezítik meg az ipar működését.

Ezzel szemben a Klímakoalíció szerint a tárcavezető szereptévesztésben van. A civil környezetvédelmi szervezet úgy látja: miközben az országot egyre súlyosabb időjárási szélsőségek sújtják – hol aszály, hol árvíz formájában –, a miniszter semmibe veszi az éghajlatváltozás hatásait, és a gazdasági érdekek mögé bújva megtagadja legfontosabb feladatát: a környezet védelmét. Lucia Szabová, a Klímakoalíció koordinátora úgy nyilatkozott, ha valaki elvesztette a kapcsolatot a valósággal, akkor az nem Brüsszel, hanem maga a miniszter. Megjegyezte, hogy a tárcavezető célzatosan csak az ipar azon ágazataira hivatkozik, amelyek ellenállnak a változásoknak, miközben az EU zöldpolitikájára próbálja hárítani a felelősséget.

Ugyanakkor a zöld átmenet a szervezet szerint nemcsak kihívás, hanem lehetőség is. A klímavédők kiemelték: az új célokat nem brüsszeli bürokraták találják ki egyedül, hanem a tagállamok közösen alakítják azokat. „Az elutasítás nemcsak környezeti kockázatot hordoz, hanem hosszú távon gazdasági károkat is okozhat, amelyekért a jelenlegi kormány visel majd felelősséget” – figyelmeztetett Szabová, azzal kiegészítve, hogy az Eurobarometer legfrissebb adatai szerint a szlovákiai lakosok többsége támogatja a klímasemlegességet és az éghajlatváltozás elleni aktív fellépést.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×