Stop Benes! – címmel tartott sajtótájékoztatót kedden a Magyar Szövetség pártja Pozsonyban. Ennek apropóját az adta, hogy a Szlovák Földalap felújította a gyakorlatot, mely során a II. világháború lezárása után be nem fejezett földelkobzásokat nyolc évtizeddel azok kiadása után is végrehajtja, azaz földterületeket vesznek el tulajdonosaiktól azok tudta nélkül, és ellenszolgáltatás mentesen. A konfiskációk jogi alapját a múlt század negyvenes éveiben az Eduard Benes elnök által kiadott egykori dekrétumok jelentették, amelyek a mai napig érvényben vannak Szlovákiában.

A Benes-dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán kerültek újra előtérbe. Miután Peter Pellegrini szlovák államfő májusban megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, a Magyar Szövetség korábbi elnökét, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi országos tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként.

A párt pozsonyi székházában megtartott keddi sajtótájékoztatón Gubík László pártelnök hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a szlovák állami vezetők történelmi, ma már érvényüket vesztett dokumentumokként emlegetik a Benes-dekrétumokat, a valóság azt mutatja, hogy napjainkban is ezekre hivatkozva vonják el egyes területek tulajdonjogát tulajdonosaiktól. „A távolabbi múlt és a közelmúlt elkobzási eljárásai mindenféle eljárási hibára vonatkozva, és az örökösöket sok évtizeddel később is megrövidítve azt mutatják, hogy

nem egy történelmi dokumentum a benesi örökség, hanem nagyon is élő jogról beszélünk,

ami olyan abszurditást is okoz, hogy az a csecsemő, aki ma egy magyar családba születik, az bizony háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík László, hozzáfűzve, hogy Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon a Beneš-dekrétumok kérdésével. A pártelnök a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte.

„A dekrétumok közül egy még ma is kihatással van a földtulajdonosok mindennapjaira, ezek pedig a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések” – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor szakjogász. „A Benes-dekrétumok nem nevezhetők történelmi dokumentumoknak. A jelenlegi időszakban is zajlanak tulajdonjog-változások a Benes-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendelete alapján kiadott elkobzási, konfiskációs határozatok alapján a földhivatali nyilvántartásban” – jegyezte meg Bugár Viktor, aki úgy véli, leginkább azokról a mezőgazdasági földterületekről van szó, amelyek tulajdonosa ismeretlen. Hozzátette, hogy mivel ezek a földek értékes helyeken találhatók, elsősorban az autópályák környékén, ezért

nem túlzás százmilliós nagyságrendről beszélni.

Gubík László hangsúlyozta, a Magyar Szövetség nyomást fog gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával, és tudatosítsák annak súlyosságát.