A Beneš-dekrétumok kérdése évtizedek óta a szlovák politikai élet egyik legérzékenyebb témája, amely rendre előhozza a második világháború utáni traumákat és a magyar kisebbség történelmi sérelmeit. A Progresszív Szlovákia arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szlovák Földalap ma is használja ezeket a rendeleteket állami beruházások esetében – például autópálya-építéseknél –, amikor magyar vagy német tulajdonú földeket vonnak állami kézbe. A Progresszív Szlovákia komáromi határozata rögzíti:

a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei, a Beneš-dekrétumok mára hatályukat vesztették, és ezek alapján nem lenne szabad új jogi tényeket megállapító döntéseket hozni.

Az elképzelés azonban politikai lavinát indított el. Matúš Šutaj Eštok szlovák belügyminiszter, a közösségi oldalán „külföldi érdekek kiszolgálójának” nevezte a Progresszív Szlovákia elnökét, Michal Šimečkát. Szerinte a progresszívek minden vitában Brüsszel álláspontját helyezik Szlovákia elé, és most is feleslegesen kockáztatják a történelmileg jó szlovák–magyar kapcsolatokat. Úgy fogalmazott: a Beneš-dekrétumok felvetése politikai „gránát”, amelyet a Progresszív Szlovákia a „Duna szlovák oldalára dob”.

Andrej Danko, a kormányzó Szlovák Nemzeti Párt elnöke még ennél is élesebben reagált. Megdöbbentőnek nevezte, hogy bárki hozzányúl a dekrétumok témájához, és kijelentette: ha a Progresszív Szlovákia nem hagy fel ezzel, pártja a főügyészhez fordul.

Azt sem zárta ki, hogy szélsőséges esetben akár a Progresszív Szlovákia feloszlatását is kezdeményeznék.

A konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom is bírálta a javaslatot; szerintük a Progresszív Szlovákia csak felszakítja a régi történelmi sebeket, ezzel pedig tovább mélyíti a társadalmi megosztottságot.

A kormány egy másik tagja, Rudolf Huliak sport- és idegenforgalmi miniszter is beszállt a vitába, ezúttal erősen magyarellenes hangvételben. A közösségi oldalán közzétett videójában azt állította: a dekrétumok felfüggesztését követelni a „hazaárulás határát súrolja”, és szerinte ez közvetlen veszélyt jelent Szlovákia létezésére.

„Šimečka úgy viselkedik, mint egy őrült magyar ügynök”

– fogalmazott Rudolf Huliak, hozzátéve, hogy pártja soha nem enged a szlovák szuverenitásból.

A vitába belépett a Magyar Szövetség is. Közleményükben felidézték: a Beneš-dekrétumok minden rendszert túléltek, és ma is érvényben vannak. A párt szerint ezek alapján történhetnek meg az úgynevezett retroaktív elkobzások, amelyeket a hatóságok sokszor „múltbeli hibák kijavításának” neveznek. A Magyar Szövetség úgy véli: ideje nevén nevezni ezeket a gyakorlatokat, és felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét az elkobzások rendszerében.