Infostart.hu
eur:
353.35
usd:
305.38
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
A Gazprom orosz állami energetikai társaság németországi leányvállalatának logója berlini székázának bejáratánál 2022. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Sohn

A „perifériák” fellázadtak az EU gázszolidaritási ötlete ellen

Európa több országában ellenállást váltott ki az Európai Unió ötlete, hogy a tagállamok 15 százalékkal csökkentsék gázfogyasztásukat. A háttérben az orosz gáz és az ukrajnai háború áll.

Már a felszálló ágban lelőtték a déli EU-tagállamok a Brüsszeli Bizottság újabb ötletét az ukrajnai háború által is tüzelt energiaszállítási válság kezelésére. Pontosabban sokak szerint annak a lehetőségnek a kezelésére, hogy ha kontinens és a blokk legnagyobb gazdasága, Németország, nem kap többé földgázt Oroszországból, az Északi Áramlat 1 vezetéken.

Ez egyelőre nem történt meg, a turbina-saga és a karbantartás után az oroszok felújították a szállítást, de csak részben – miközben az unióból folyamatosan azt hallják, hogy az nem akar az ügyfelük lenni.

Magyarország, Lengyelország, Ciprus és Görögország mellett Spanyolország és Portugália is nemet mondott az ötletre, hogy augusztustól májusig kötelező, 15 százalékos fogyasztás-csökkentést írhassanak elő a tagállamoknak, ha Moszkva elzárná a gázcsapot. Az elképzelés szerint

a fogyasztás-visszafogást azonnal, kötelezően be lehetett volna vezetni, miközben a tagállamoknak meg kellett volna osztaniuk egymással készleteiket.

Uniós diplomaták már a múlt héten jelezték, hogy nem volt elég támogató tagállamok között még a minősített többséghez sem – azaz, hogy az EU lakosság 65 százalékot képviselő, minimum 15 ország igen mondjon rá.

A Politico külön kiemelte, hogy Magyarország „még egy lépéssel továbbment és nem engedi, hogy bármennyi gáz elhagyja az országot” az utolsó nyári hónaptól kezdve.

Portugália is jelezte nemtetszését, „fenntarthatatlannak” nevezve az ötletet. Spanyolország pedig közölte: nem függ az orosz gáztól, lépéseket tesz a földgáz tárolására és nem kényszerít megszorításokat a családokra vagy az iparra. Az ibériai országban elég sarkosan fogalmazott Teresa Ribera energetikai miniszter:

„Olyan áldozatot követelnek tőlünk, amiről meg sem kérdeztek bennünket”

– mondta. Úgy tűnik, a konzultáció hiánya és az ötlet kötelező jellege volt az, ami igazán kiverte a biztosítékot sok fővárosban.

Ribera és a többi uniós energetikai miniszter kedden alkudozik tovább a kérdésben, de a Politico szerint a bizottság ötletét „addigra már veszett ügynek lehet nyilvánítani”.

„Ez már a lehetetlen küldetés kategóriája, ezt még Tom Cruise sem tudná elfogadtatni”

– mondta egy uniós diplomata.

A portál megjegyzi, hogy most nem annyira a gazdag és takarékoskodó észak-nyugat és dél-Európa, hanem a nem orosz gázhoz is hozzáférő perifériák és Németország szembenállásáról van szó. Előbbiek nem hajlandók segíteni Berlinnek.

Amire a németek kritikával válaszoltak: „takarékoskodnunk kell az energiával Európában, főképp a gázzal. Ez azt jelenti, hogy az orosz gázszállítás csökkentése által nem érintett országoknak segíteni kéne a többieknek. Különben nem lenne európai szolidaritás” – mondta Robert Habeck német alkancellár. Franciaország és egy sor állam nem vallott nyíltan színt, de a szavazási szabályok miatt automatikusan bukik az ötlet, ha Olaszország – ahol épp kormányválság van – nemet mond rá.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×