Infostart.hu
eur:
385.05
usd:
328.65
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
A Gazprom orosz állami energetikai társaság németországi leányvállalatának logója berlini székázának bejáratánál 2022. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Sohn

A „perifériák” fellázadtak az EU gázszolidaritási ötlete ellen

Európa több országában ellenállást váltott ki az Európai Unió ötlete, hogy a tagállamok 15 százalékkal csökkentsék gázfogyasztásukat. A háttérben az orosz gáz és az ukrajnai háború áll.

Már a felszálló ágban lelőtték a déli EU-tagállamok a Brüsszeli Bizottság újabb ötletét az ukrajnai háború által is tüzelt energiaszállítási válság kezelésére. Pontosabban sokak szerint annak a lehetőségnek a kezelésére, hogy ha kontinens és a blokk legnagyobb gazdasága, Németország, nem kap többé földgázt Oroszországból, az Északi Áramlat 1 vezetéken.

Ez egyelőre nem történt meg, a turbina-saga és a karbantartás után az oroszok felújították a szállítást, de csak részben – miközben az unióból folyamatosan azt hallják, hogy az nem akar az ügyfelük lenni.

Magyarország, Lengyelország, Ciprus és Görögország mellett Spanyolország és Portugália is nemet mondott az ötletre, hogy augusztustól májusig kötelező, 15 százalékos fogyasztás-csökkentést írhassanak elő a tagállamoknak, ha Moszkva elzárná a gázcsapot. Az elképzelés szerint

a fogyasztás-visszafogást azonnal, kötelezően be lehetett volna vezetni, miközben a tagállamoknak meg kellett volna osztaniuk egymással készleteiket.

Uniós diplomaták már a múlt héten jelezték, hogy nem volt elég támogató tagállamok között még a minősített többséghez sem – azaz, hogy az EU lakosság 65 százalékot képviselő, minimum 15 ország igen mondjon rá.

A Politico külön kiemelte, hogy Magyarország „még egy lépéssel továbbment és nem engedi, hogy bármennyi gáz elhagyja az országot” az utolsó nyári hónaptól kezdve.

Portugália is jelezte nemtetszését, „fenntarthatatlannak” nevezve az ötletet. Spanyolország pedig közölte: nem függ az orosz gáztól, lépéseket tesz a földgáz tárolására és nem kényszerít megszorításokat a családokra vagy az iparra. Az ibériai országban elég sarkosan fogalmazott Teresa Ribera energetikai miniszter:

„Olyan áldozatot követelnek tőlünk, amiről meg sem kérdeztek bennünket”

– mondta. Úgy tűnik, a konzultáció hiánya és az ötlet kötelező jellege volt az, ami igazán kiverte a biztosítékot sok fővárosban.

Ribera és a többi uniós energetikai miniszter kedden alkudozik tovább a kérdésben, de a Politico szerint a bizottság ötletét „addigra már veszett ügynek lehet nyilvánítani”.

„Ez már a lehetetlen küldetés kategóriája, ezt még Tom Cruise sem tudná elfogadtatni”

– mondta egy uniós diplomata.

A portál megjegyzi, hogy most nem annyira a gazdag és takarékoskodó észak-nyugat és dél-Európa, hanem a nem orosz gázhoz is hozzáférő perifériák és Németország szembenállásáról van szó. Előbbiek nem hajlandók segíteni Berlinnek.

Amire a németek kritikával válaszoltak: „takarékoskodnunk kell az energiával Európában, főképp a gázzal. Ez azt jelenti, hogy az orosz gázszállítás csökkentése által nem érintett országoknak segíteni kéne a többieknek. Különben nem lenne európai szolidaritás” – mondta Robert Habeck német alkancellár. Franciaország és egy sor állam nem vallott nyíltan színt, de a szavazási szabályok miatt automatikusan bukik az ötlet, ha Olaszország – ahol épp kormányválság van – nemet mond rá.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×