Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
A Gazprom orosz állami energetikai társaság németországi leányvállalatának logója berlini székázának bejáratánál 2022. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Sohn

A „perifériák” fellázadtak az EU gázszolidaritási ötlete ellen

Európa több országában ellenállást váltott ki az Európai Unió ötlete, hogy a tagállamok 15 százalékkal csökkentsék gázfogyasztásukat. A háttérben az orosz gáz és az ukrajnai háború áll.

Már a felszálló ágban lelőtték a déli EU-tagállamok a Brüsszeli Bizottság újabb ötletét az ukrajnai háború által is tüzelt energiaszállítási válság kezelésére. Pontosabban sokak szerint annak a lehetőségnek a kezelésére, hogy ha kontinens és a blokk legnagyobb gazdasága, Németország, nem kap többé földgázt Oroszországból, az Északi Áramlat 1 vezetéken.

Ez egyelőre nem történt meg, a turbina-saga és a karbantartás után az oroszok felújították a szállítást, de csak részben – miközben az unióból folyamatosan azt hallják, hogy az nem akar az ügyfelük lenni.

Magyarország, Lengyelország, Ciprus és Görögország mellett Spanyolország és Portugália is nemet mondott az ötletre, hogy augusztustól májusig kötelező, 15 százalékos fogyasztás-csökkentést írhassanak elő a tagállamoknak, ha Moszkva elzárná a gázcsapot. Az elképzelés szerint

a fogyasztás-visszafogást azonnal, kötelezően be lehetett volna vezetni, miközben a tagállamoknak meg kellett volna osztaniuk egymással készleteiket.

Uniós diplomaták már a múlt héten jelezték, hogy nem volt elég támogató tagállamok között még a minősített többséghez sem – azaz, hogy az EU lakosság 65 százalékot képviselő, minimum 15 ország igen mondjon rá.

A Politico külön kiemelte, hogy Magyarország „még egy lépéssel továbbment és nem engedi, hogy bármennyi gáz elhagyja az országot” az utolsó nyári hónaptól kezdve.

Portugália is jelezte nemtetszését, „fenntarthatatlannak” nevezve az ötletet. Spanyolország pedig közölte: nem függ az orosz gáztól, lépéseket tesz a földgáz tárolására és nem kényszerít megszorításokat a családokra vagy az iparra. Az ibériai országban elég sarkosan fogalmazott Teresa Ribera energetikai miniszter:

„Olyan áldozatot követelnek tőlünk, amiről meg sem kérdeztek bennünket”

– mondta. Úgy tűnik, a konzultáció hiánya és az ötlet kötelező jellege volt az, ami igazán kiverte a biztosítékot sok fővárosban.

Ribera és a többi uniós energetikai miniszter kedden alkudozik tovább a kérdésben, de a Politico szerint a bizottság ötletét „addigra már veszett ügynek lehet nyilvánítani”.

„Ez már a lehetetlen küldetés kategóriája, ezt még Tom Cruise sem tudná elfogadtatni”

– mondta egy uniós diplomata.

A portál megjegyzi, hogy most nem annyira a gazdag és takarékoskodó észak-nyugat és dél-Európa, hanem a nem orosz gázhoz is hozzáférő perifériák és Németország szembenállásáról van szó. Előbbiek nem hajlandók segíteni Berlinnek.

Amire a németek kritikával válaszoltak: „takarékoskodnunk kell az energiával Európában, főképp a gázzal. Ez azt jelenti, hogy az orosz gázszállítás csökkentése által nem érintett országoknak segíteni kéne a többieknek. Különben nem lenne európai szolidaritás” – mondta Robert Habeck német alkancellár. Franciaország és egy sor állam nem vallott nyíltan színt, de a szavazási szabályok miatt automatikusan bukik az ötlet, ha Olaszország – ahol épp kormányválság van – nemet mond rá.

Címlapról ajánljuk
Megérkezett a vasárnapi harmadik részvételi adat
ez sem semmi

Megérkezett a vasárnapi harmadik részvételi adat

A választásra jogosultak 37,98 százaléka, 2 858 892 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Már erősen beszólogatnak egymásnak a két nagy párt vezetői

Felfokozott hangulatban és több súlyos vádpont kíséretében zajlik a vasárnapi parlamenti választás. Míg a kormányoldal büntetőfeljelentést tett a Tisza Párt kabinetjének állítólagos szavazatvásárlási tervei miatt, Magyar Péter pártelnök az „állampárti” visszaélésekre és a választási csalás büntetőjogi következményeire hívta fel a figyelmet.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Megakadtak az amerikai-iráni béketárgyalások: a több mint húszórás iszlámábádi egyeztetés végül megállapodás nélkül zárult, az amerikai delegáció pedig vasárnap hajnalban el is hagyta a helyszínt. Washington szerint Teherán nem volt hajlandó egyértelmű kötelezettséget vállalni arra, hogy lemond az atomfegyver megszerzéséről, miközben Irán az amerikai követeléseket túlzónak nevezte. J. D. Vance közölte, hogy az Egyesült Államok egy „végső és legjobb ajánlatot” hátrahagyott, amelyre még várják az iráni választ. Közben újabb feszültséget keltett, hogy amerikai hadihajók haladtak át a Hormuzi-szoroson, illetve Washington megkezdte az aknamentesítés előkészítését, amit Teherán több ponton vitat. Benjamin Netanjahu eközben világossá tette: Izrael folytatja a harcot Iránnal és annak szövetségeseivel szemben. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×