eur:
410.88
usd:
392.33
bux:
79498.5
2024. november 22. péntek Cecília
A Gazprom orosz állami energetikai társaság németországi leányvállalatának logója berlini székázának bejáratánál 2022. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Sohn

A „perifériák” fellázadtak az EU gázszolidaritási ötlete ellen

Európa több országában ellenállást váltott ki az Európai Unió ötlete, hogy a tagállamok 15 százalékkal csökkentsék gázfogyasztásukat. A háttérben az orosz gáz és az ukrajnai háború áll.

Már a felszálló ágban lelőtték a déli EU-tagállamok a Brüsszeli Bizottság újabb ötletét az ukrajnai háború által is tüzelt energiaszállítási válság kezelésére. Pontosabban sokak szerint annak a lehetőségnek a kezelésére, hogy ha kontinens és a blokk legnagyobb gazdasága, Németország, nem kap többé földgázt Oroszországból, az Északi Áramlat 1 vezetéken.

Ez egyelőre nem történt meg, a turbina-saga és a karbantartás után az oroszok felújították a szállítást, de csak részben – miközben az unióból folyamatosan azt hallják, hogy az nem akar az ügyfelük lenni.

Magyarország, Lengyelország, Ciprus és Görögország mellett Spanyolország és Portugália is nemet mondott az ötletre, hogy augusztustól májusig kötelező, 15 százalékos fogyasztás-csökkentést írhassanak elő a tagállamoknak, ha Moszkva elzárná a gázcsapot. Az elképzelés szerint

a fogyasztás-visszafogást azonnal, kötelezően be lehetett volna vezetni, miközben a tagállamoknak meg kellett volna osztaniuk egymással készleteiket.

Uniós diplomaták már a múlt héten jelezték, hogy nem volt elég támogató tagállamok között még a minősített többséghez sem – azaz, hogy az EU lakosság 65 százalékot képviselő, minimum 15 ország igen mondjon rá.

A Politico külön kiemelte, hogy Magyarország „még egy lépéssel továbbment és nem engedi, hogy bármennyi gáz elhagyja az országot” az utolsó nyári hónaptól kezdve.

Portugália is jelezte nemtetszését, „fenntarthatatlannak” nevezve az ötletet. Spanyolország pedig közölte: nem függ az orosz gáztól, lépéseket tesz a földgáz tárolására és nem kényszerít megszorításokat a családokra vagy az iparra. Az ibériai országban elég sarkosan fogalmazott Teresa Ribera energetikai miniszter:

„Olyan áldozatot követelnek tőlünk, amiről meg sem kérdeztek bennünket”

– mondta. Úgy tűnik, a konzultáció hiánya és az ötlet kötelező jellege volt az, ami igazán kiverte a biztosítékot sok fővárosban.

Ribera és a többi uniós energetikai miniszter kedden alkudozik tovább a kérdésben, de a Politico szerint a bizottság ötletét „addigra már veszett ügynek lehet nyilvánítani”.

„Ez már a lehetetlen küldetés kategóriája, ezt még Tom Cruise sem tudná elfogadtatni”

– mondta egy uniós diplomata.

A portál megjegyzi, hogy most nem annyira a gazdag és takarékoskodó észak-nyugat és dél-Európa, hanem a nem orosz gázhoz is hozzáférő perifériák és Németország szembenállásáról van szó. Előbbiek nem hajlandók segíteni Berlinnek.

Amire a németek kritikával válaszoltak: „takarékoskodnunk kell az energiával Európában, főképp a gázzal. Ez azt jelenti, hogy az orosz gázszállítás csökkentése által nem érintett országoknak segíteni kéne a többieknek. Különben nem lenne európai szolidaritás” – mondta Robert Habeck német alkancellár. Franciaország és egy sor állam nem vallott nyíltan színt, de a szavazási szabályok miatt automatikusan bukik az ötlet, ha Olaszország – ahol épp kormányválság van – nemet mond rá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Egyre közelebb a 100 000 dolláros bitcoin - Mi történik ma a piacokon?

Egyre közelebb a 100 000 dolláros bitcoin - Mi történik ma a piacokon?

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig stagnálással kezdődhet a nap Európában. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet. Gazdasági események szempontjából az európai BMI-adatoknak lesz ma jelentősége, míg idehaza a beruházások alakulásának közlésére lesz érdemes figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×