Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
A brexitet ellenzők tüntetnek a londoni parlament előtt 2019. január 16-án. Ezen a napon ellenzéki bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Theresa May brit miniszterelnök kormánya ellen, s erről az este folyamán szavaz a londoni parlament alsóháza. Az előző nap a képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

May túlélte a bizalmi szavazást, de marad a brexit miatti patthelyzet Nagy-Britanniában

Túlélte a bizalmi szavazást May brit miniszterelnök a parlamentben, majd összefogást hirdetett, hogy feloldják a patthelyzetet, aminek nyomán heteken belül, kaotikus módon hagyhatja el Nagy-Britannia az Európai Uniót. May máris több pártvezérrel tárgyalt, de a fő ellenzéki párt nem hajlandó beszélni vele.

Ezúttal szavazást nyert Theresa May brit miniszterelnök a parlamentben. Igaz, az előző napi, történelmi vereség után, most mindössze 24 fős többség szavazott bizalmat neki és kormányának – úgy, hogy

folytatódik Nagy-Britannia modernkori történetének egyik legnagyobb politikai válsága.

Azok a lázadó konzervatív képviselők, akik leszavazták Maynek az Európai Unióból való rendezett kilépésről szóló alkuját, most hirtelen mellé álltak – azért, hogy megakadályozzák a nagyobb bajt, hogy hatalomra kerüljön az ellenzéki Munkáspárt.

A kormányfő a parlamentben felszólalva megismételte: 2016-ban a brit nép a kilépésre szavazott. Közölte, hogy konzultációt kezd a pártokkal arról, hogyan lehet megoldást találni, mert „a parlamentnek kötelessége megvalósítani a brexitet”.

„Konstruktív módon együtt kell működnünk és megállapodni arról, hogy mit akar a parlament. Most félre kell tenni az önérdeket” - mondta és a szavazás után már találkozott is több pártvezetővel.

Csalódottságának adott hangot, amiért a fő ellenzéki erő vezetője nem hajlandó egyeztetni vele.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt maga is euroszkeptikus vezére azt mondta: addig nem hajlandó tárgyalni May-jel, amíg nem zárják ki a megállapodás nélküli, kaotikus brexit lehetőségét.

A frontvonalak megmerevedtek: az egyik oldalon találhatók a maradáspártiak, akik talán le tudnák nyelni a kilépést, ha Nagy-Britannia szoros viszonyban és vámúnióban maradna Európával.

A másik oldalon állnak a keményvonalas brexit-hívők, akik nemcsak a tagság formálisnak tartott felmondását – azaz a közös, EU-s döntéshozatalból való kivonulást - , hanem önálló kereskedelmi politikát, halászati és mezőgazdasági politikát is akarnak – ez viszont kizárja a vámúnió lehetőségét. A vámúniót hevesen ellenzi a May-kormányt mandátumaival életben tartó, parányi észak-ír unionista párt is.

A miniszterelnöknek tehát ebben a lehetetlennek tűnő helyzetben kell kompromisszumra kényszeríteni a különböző brit politikai erőket, majd a konszenzust elfogadtatni Brüsszellel

– amennyiben az kész újra megnyitni a kilépési tárgyalásokat – az eddigi nyilatkozatok szerint éppenséggel nem hajlandó erre.

Közben más forgatókönyvek is léteznek: a kisebb ellenzéki pártok – így a liberálisok, a skót és walesi nacionalisták és a zöldek – második népszavazást akarnak, amely reményeik szerint az Unióban tartaná a briteket. Levelet is írtak Corbynnak, hogy a Munkáspárt is álljon az ötlet mögé. Ugyanakkor egy újraszavaztatás feldühítené azokat a briteket, akik eredetileg a brexitre szavaznak és megkérdőjelezné demokratikus választásuk értékét.

A piacok közben arra számítanak, hogy alku által szabályozott módon távozik Nagy-Britannia. Erre utal, hogy az angol font nem gyengült meg a parlamenti voksok után.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Az elmúlt évtizedekben több tízezren menekültek el Észak-Koreából Kínán keresztül Dél-Koreába, és kezdtek ott új életét, a legnagyobb számban nők. A többnyire egyedülálló fiatal nők dél-koreai férjet keresnek maguknak, a dél-koreai férfiak körében pedig népszerűek az észak-koreai nők. Egy menekült nő, Judzsin, aki maga is dél-koreai férjet talált magának, kifejezetten északi nők és déli férfiak összeismertetésére hozott létre házasságközvetítő irodát, miközben saját házassága válságba kerül. Róla és a jelenségről szól egy új dokumentumfilm, az Észak-dél férfi-nő, amelyet hamarosan Magyarországon is bemutatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×