Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
330.93
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
A brexitet ellenzők tüntetnek a londoni parlament előtt 2019. január 16-án. Ezen a napon ellenzéki bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Theresa May brit miniszterelnök kormánya ellen, s erről az este folyamán szavaz a londoni parlament alsóháza. Az előző nap a képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

May túlélte a bizalmi szavazást, de marad a brexit miatti patthelyzet Nagy-Britanniában

Túlélte a bizalmi szavazást May brit miniszterelnök a parlamentben, majd összefogást hirdetett, hogy feloldják a patthelyzetet, aminek nyomán heteken belül, kaotikus módon hagyhatja el Nagy-Britannia az Európai Uniót. May máris több pártvezérrel tárgyalt, de a fő ellenzéki párt nem hajlandó beszélni vele.

Ezúttal szavazást nyert Theresa May brit miniszterelnök a parlamentben. Igaz, az előző napi, történelmi vereség után, most mindössze 24 fős többség szavazott bizalmat neki és kormányának – úgy, hogy

folytatódik Nagy-Britannia modernkori történetének egyik legnagyobb politikai válsága.

Azok a lázadó konzervatív képviselők, akik leszavazták Maynek az Európai Unióból való rendezett kilépésről szóló alkuját, most hirtelen mellé álltak – azért, hogy megakadályozzák a nagyobb bajt, hogy hatalomra kerüljön az ellenzéki Munkáspárt.

A kormányfő a parlamentben felszólalva megismételte: 2016-ban a brit nép a kilépésre szavazott. Közölte, hogy konzultációt kezd a pártokkal arról, hogyan lehet megoldást találni, mert „a parlamentnek kötelessége megvalósítani a brexitet”.

„Konstruktív módon együtt kell működnünk és megállapodni arról, hogy mit akar a parlament. Most félre kell tenni az önérdeket” - mondta és a szavazás után már találkozott is több pártvezetővel.

Csalódottságának adott hangot, amiért a fő ellenzéki erő vezetője nem hajlandó egyeztetni vele.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt maga is euroszkeptikus vezére azt mondta: addig nem hajlandó tárgyalni May-jel, amíg nem zárják ki a megállapodás nélküli, kaotikus brexit lehetőségét.

A frontvonalak megmerevedtek: az egyik oldalon találhatók a maradáspártiak, akik talán le tudnák nyelni a kilépést, ha Nagy-Britannia szoros viszonyban és vámúnióban maradna Európával.

A másik oldalon állnak a keményvonalas brexit-hívők, akik nemcsak a tagság formálisnak tartott felmondását – azaz a közös, EU-s döntéshozatalból való kivonulást - , hanem önálló kereskedelmi politikát, halászati és mezőgazdasági politikát is akarnak – ez viszont kizárja a vámúnió lehetőségét. A vámúniót hevesen ellenzi a May-kormányt mandátumaival életben tartó, parányi észak-ír unionista párt is.

A miniszterelnöknek tehát ebben a lehetetlennek tűnő helyzetben kell kompromisszumra kényszeríteni a különböző brit politikai erőket, majd a konszenzust elfogadtatni Brüsszellel

– amennyiben az kész újra megnyitni a kilépési tárgyalásokat – az eddigi nyilatkozatok szerint éppenséggel nem hajlandó erre.

Közben más forgatókönyvek is léteznek: a kisebb ellenzéki pártok – így a liberálisok, a skót és walesi nacionalisták és a zöldek – második népszavazást akarnak, amely reményeik szerint az Unióban tartaná a briteket. Levelet is írtak Corbynnak, hogy a Munkáspárt is álljon az ötlet mögé. Ugyanakkor egy újraszavaztatás feldühítené azokat a briteket, akik eredetileg a brexitre szavaznak és megkérdőjelezné demokratikus választásuk értékét.

A piacok közben arra számítanak, hogy alku által szabályozott módon távozik Nagy-Britannia. Erre utal, hogy az angol font nem gyengült meg a parlamenti voksok után.

Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több, mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×