Infostart.hu
eur:
391.89
usd:
340.49
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A brexitet ellenzők tüntetnek a londoni parlament előtt 2019. január 16-án. Ezen a napon ellenzéki bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Theresa May brit miniszterelnök kormánya ellen, s erről az este folyamán szavaz a londoni parlament alsóháza. Az előző nap a képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

May túlélte a bizalmi szavazást, de marad a brexit miatti patthelyzet Nagy-Britanniában

Túlélte a bizalmi szavazást May brit miniszterelnök a parlamentben, majd összefogást hirdetett, hogy feloldják a patthelyzetet, aminek nyomán heteken belül, kaotikus módon hagyhatja el Nagy-Britannia az Európai Uniót. May máris több pártvezérrel tárgyalt, de a fő ellenzéki párt nem hajlandó beszélni vele.

Ezúttal szavazást nyert Theresa May brit miniszterelnök a parlamentben. Igaz, az előző napi, történelmi vereség után, most mindössze 24 fős többség szavazott bizalmat neki és kormányának – úgy, hogy

folytatódik Nagy-Britannia modernkori történetének egyik legnagyobb politikai válsága.

Azok a lázadó konzervatív képviselők, akik leszavazták Maynek az Európai Unióból való rendezett kilépésről szóló alkuját, most hirtelen mellé álltak – azért, hogy megakadályozzák a nagyobb bajt, hogy hatalomra kerüljön az ellenzéki Munkáspárt.

A kormányfő a parlamentben felszólalva megismételte: 2016-ban a brit nép a kilépésre szavazott. Közölte, hogy konzultációt kezd a pártokkal arról, hogyan lehet megoldást találni, mert „a parlamentnek kötelessége megvalósítani a brexitet”.

„Konstruktív módon együtt kell működnünk és megállapodni arról, hogy mit akar a parlament. Most félre kell tenni az önérdeket” - mondta és a szavazás után már találkozott is több pártvezetővel.

Csalódottságának adott hangot, amiért a fő ellenzéki erő vezetője nem hajlandó egyeztetni vele.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt maga is euroszkeptikus vezére azt mondta: addig nem hajlandó tárgyalni May-jel, amíg nem zárják ki a megállapodás nélküli, kaotikus brexit lehetőségét.

A frontvonalak megmerevedtek: az egyik oldalon találhatók a maradáspártiak, akik talán le tudnák nyelni a kilépést, ha Nagy-Britannia szoros viszonyban és vámúnióban maradna Európával.

A másik oldalon állnak a keményvonalas brexit-hívők, akik nemcsak a tagság formálisnak tartott felmondását – azaz a közös, EU-s döntéshozatalból való kivonulást - , hanem önálló kereskedelmi politikát, halászati és mezőgazdasági politikát is akarnak – ez viszont kizárja a vámúnió lehetőségét. A vámúniót hevesen ellenzi a May-kormányt mandátumaival életben tartó, parányi észak-ír unionista párt is.

A miniszterelnöknek tehát ebben a lehetetlennek tűnő helyzetben kell kompromisszumra kényszeríteni a különböző brit politikai erőket, majd a konszenzust elfogadtatni Brüsszellel

– amennyiben az kész újra megnyitni a kilépési tárgyalásokat – az eddigi nyilatkozatok szerint éppenséggel nem hajlandó erre.

Közben más forgatókönyvek is léteznek: a kisebb ellenzéki pártok – így a liberálisok, a skót és walesi nacionalisták és a zöldek – második népszavazást akarnak, amely reményeik szerint az Unióban tartaná a briteket. Levelet is írtak Corbynnak, hogy a Munkáspárt is álljon az ötlet mögé. Ugyanakkor egy újraszavaztatás feldühítené azokat a briteket, akik eredetileg a brexitre szavaznak és megkérdőjelezné demokratikus választásuk értékét.

A piacok közben arra számítanak, hogy alku által szabályozott módon távozik Nagy-Britannia. Erre utal, hogy az angol font nem gyengült meg a parlamenti voksok után.

Címlapról ajánljuk
Négygólos vereséggel búcsúzott a Ferencváros az európai porondtól
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

Négygólos vereséggel búcsúzott a Ferencváros az európai porondtól

A Ferencváros nem tudta megtartani előnyét, 4–0-s vereséget szenvedett Bragában, s 4–2-es összesítéssel búcsúzott portugál ellenfelével szemben az Európa-ligától. Ezen a mérkőzésen nem volt esély a sikerre, a Ferencváros a teljes idényt tekintve azonban elismerésre méltó, emlékezetes kupamenetelést produkált.

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×