Hat napot kapott Theresa May brit miniszterelnök arra, hogy a kedden leszavazott brexit-tervezet helyett hétfőn újabb megoldással rukkoljon elő. A javaslat megvitatására egy hete lesz a parlamentnek: január 29-én ugyanis szavazásra bocsájtják.
Az előző tervezet másfél évnyi alkudozás árán született meg, a brit parlament azonban elsöprő többséggel utasította el, így egy olyan javaslat felvázolása, amely a képviselők többsége számára elfogadható lenne, ilyen szűkös határidő alatt szakértők szerint lehetetlen, de ha még lehetséges is volna, az Európai Unió vezető politikusai határozottan elzárkóznak egy újabb Brexit-tervezet megvitatásától.
A márciusi határidő közeledtével így már csak két számottevő forgatókönyv képzelhető el: az egyik a brexit határidejének elhalasztása, a másik pedig az, hogy a kormány vagy új népszavazást ír ki, vagy visszavonja kilépési szándékát – ecsetelte az InfoRádiónak Feledy Botond külpolitikai elemző. „Ha a kilépési szándékot visszavonnák, az tulajdonképpen a kormányzat és a parlament közötti politikai csatának lenne egy furcsa eredménye” – fogalmazott.
A felek nagyrészt egyetértenek abban, hogy a megállapodás nélküli kilépést el kell kerülni
– emelte ki.
Feledy Botond hozzátette: amennyiben a britek mégis megállapodás nélkül hagynák el az európai uniót, óriási jogbizonytalanság fenyegetné a szigetországot, amely kereskedelmi partnerei, így Magyarország gazdaságában is komoly károkat okozna. Ez azonnali vámhatár-bevezetést és – különösen a brit oldalon – óriási jogbizonytalanságot – vélekedett a szakértő, hozzátéve: az áruk és szolgáltatások áramlása megszakadna, és néhány hónapos leállás várható, melyet recesszió követne, melynek a kontinensre is jelentős hatásai lehetnek.
Feledy Botond mindazonáltal leszögezte: ezzel tisztában van a brit kormány is, ezért ha minden kötél szakad, végső esetben visszavonhatják az Egyesült Királyság kilépési szándékát, így Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unió tagállama maradna.