Szalim Hamdant, Oszama bin Laden soforjét, aki havi 200 dollárt kapott szolgálataiért, 2001 novemberében fogták el egy afganisztáni ellenőrzőpontnál, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei bevonultak Afganisztánba.

Hamdan 2008-as tárgyalása volt az első amerikai háborús bűnper a II. világháború óta. A vád szerint a jemeni férfi a terrorizmust támogatta azzal, hogy Oszama bin Laden sofőrje és testőre volt. Hamdant öt és fél év börtönre ítélték, de jó magaviselete miatt a következő évben szabadon engedték és így visszatérhetett családjához.

Kihallgatótisztje elmondta: azzal sikerült vallomásokra bírni, hogy bensőséges viszont alakított ki vele és megengedte, hogy hazatelefonáljon a feleségének.

A fellebbezési tárgyalást már a sofőr távollétében folytatták le, és a bíróság technikai okok miatt helyt adott a fellebbezési kérelemnek.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2006-ban hatályon kívül helyezte a guantánamói fogolytábor működését megalapozó törvényt. Még abban az évben új jogszabályt fogadott el a kongresszus, amely új háborús bűnöket sorolt fel.

Bin Laden sofőrje ellen ezek alapján újra vádat emeltek, most azonban egy washingtoni fellebbviteli bíróság úgy döntött: visszamenőlegesen nem lehet alkalmazni a törvényt, továbbá a kérdéses bűncselekmény jogi értelemben korábban nem létezett. Azaz, hiába szállította a férfi Amerika első számú közellenségét, jogi értelemben nem bűnös.

A keddi döntésnek az is az eredménye, hogy megkérdőjelezi a guantánamói katonai bíróságok létjogosultságát és az olyan cselekmények büntethetőségét, amelyeket a nemzetközi jog nem tart háborús bűnöknek.

Raha Wala emberi jogi ügyvéd szerint a mostani állásfoglalás az összes guantánamói per legitimitását kétségbe vonja.