Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Ali Hamenei ajatollahnak, Irán megölt legfõbb vallási és politikai vezetõjének, illetve a helyére megválasztott fiának, Modzstaba Hamenei ajatollahnak a képét fogja egy gyászoló az amerikai-izraeli légicsapások áldozatául esett katonatisztek és polgári személyek temetési menetén Teheránban 2026. március 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Irán: az Egyesült Államok már elismerte saját vereségét

Irán már Ali Hamenei legfőbb vezető halálát megelőzően választervet készített egy esetleges amerikai, illetve izraeli támadásra - közölte vasárnap Ali Mohammed Naini vezérőrnagy, az iráni Forradalmi Gárda szóvivője az állami televíziónak adott interjújában, amelyből a helyi sajtó idézett.

„Nem vette figyelembe (az Egyesült Államok), hogy mártírhalált halt vezetőnk jóváhagyta a háborús doktrínát, amely abban merül ki, hogy a háborúnak regionális vetülete lesz” – idézte Naini szavait az SNN televízió. „A műveleti terveket még a forradalom vezetőjének mártírhalálát megelőzően megvizsgálták és jóváhagyták” – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy az iráni légierő a konfliktus kirobbanása óta 700 rakétával mintegy 3600 kamikazedrónnal támadta Izraelt és a Perzsa-öböl államainak területén található amerikai támaszpontokat. Naini szerint a rakéták többsége régi készletekből származott, az új építésű ballisztikus rakéták közül többet még be se vetettek.

A tábornok kitárt arra is, hogy

szerinte az Egyesült Államok már elismerte saját vereségét azzal, hogy már azon gondolkodik, hogy miként tudna megállapodásra jutni az Iszlám Köztársasággal a harcok leállításáról.

„Ma, 15 nappal később, az ellenség zavarban van, és az elit köreiben azzal vádolják, hogy nincs terve. Az ellenség most azon töri a fejét, hogyan lépjen kapcsolatba Iránnal a háború befejezése érdekében. Az ellenség elismeri vereségét” – hangoztatta.

Naini továbbá azt fejtegette, hogy az amerikai kormány hibásan mérte fel a helyzetet. „Az amerikai értékelés azon a meggyőződésen alapult, hogy a legfőbb vezető halála után az országnak politikailag szét kell esnie. Az amerikai hírszerzés egy korlátozott és rövid távú háborúra számított, anélkül, hogy az Egyesült Államokat földrajzi szempontból nagyszabású konfliktusokba vonnák be. Arra számítottak, hogy gyorsan káosz alakul ki az országon belül, és egy nagy világkoalíció jön létre Irán ellen. Isten segítségével és a Szakértők Tanácsa döntésének köszönhetően (új) forradalmi vezetőt választottak (Modzstaba Hamenei személyében). (...) Az ország, annak ellenére, hogy a háború első napjaiban nem volt főparancsnoka, és parancsnokai meghaltak, nem esett szét” – fűzte hozzá.

(A nyitóképen: Ali Hamenei ajatollahnak, Irán megölt legfõbb vallási és politikai vezetõjének, illetve a helyére megválasztott fiának, Modzstaba Hamenei ajatollahnak a képét fogja egy gyászoló az amerikai-izraeli légicsapások áldozatául esett katonatisztek és polgári személyek temetési menetén Teheránban 2026. március 11-én.)

Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×