A döntéssel Washington lényegében előkészíti, hogy a nyáron új formában elő tudja venni a vámfegyvert Kína, az Európai Unió és több ázsiai gazdaság ellen – nem sokkal azután, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság részben megsemmisítette Donald Trump korábbi vámrendelkezéseit.

Az egyik vizsgálat az 1974-es amerikai Kereskedelmi Törvény 301-es paragrafusa alapján folyik, amely lehetővé teszi, hogy az elnök a Kongresszus megkerülésével vámokat vessen ki Amerika kereskedelmi partnereire.

Az amerikai kereskedelmi főképviselő, Jamieson Greer közölte:

Washington a túlzott ipari kapacitás és az ebből fakadó tisztességtelen verseny vizsgálata mellett külön ellenőrzi majd, hogy bizonyos országok exportjában jelen van-e kényszermunka.

Az első eljárásban 16 nagy kereskedelmi partner érintett, így Kína, az Európai Unió, India, Japán, Dél-Korea és Mexikó is, továbbá egy sor ázsiai ország (Tajvan, Vietnám, Thaiföld, Malajzia, Kambodzsa, Szingapúr, Indonézia, Banglades), valamint Svájc és Norvégia. Kanada, az Egyesült Államok második legnagyobb kereskedelmi partnere viszont kimaradt.

Az amerikai kormány szerint több országban olyan mértékű gyártókapacitás épült ki, amely meghaladja a belföldi keresletet, és ez dömpingszerű exportot eredményez. Greer szerint az amerikai hatóságok elsősorban azokat a gazdaságokat vizsgálják, amelyek tartós kereskedelmi többletet halmoznak fel az Egyesült Államokkal szemben vagy jelentős kihasználatlan ipari kapacitással rendelkeznek, különösen az autóiparban.

A vizsgálat egyik kiemelt területe az elektromos autóipar és itt említi a főképviselő Magyarországot is.

Washington szerint Kína elektromos járműgyártási kapacitása jóval meghaladja a hazai keresletet. A világ vezető gyártója, a BYD ráadásul gyors ütemben terjeszkedik külföldön: új üzemeket épít Magyarországon, Törökországban, Üzbegisztánban, Thaiföldön, Brazíliában, és további európai beruházásokat tervez, miközben az európai autógyárak átlagosan csak körülbelül 55 százalékos kapacitással működnek – jegyzi meg a hivatal.

Peking határozottan visszautasította a vádakat. A kínai külügyi szóvivő hamis állításnak nevezte a túlkapacitásról szóló amerikai érvelést.

„Kína ellenzi, hogy ezt politikai eszközként használják fel. Peking szerint minden egyoldalú vámintézkedés sérti a szabadkereskedelem elveit”

– közölte.

A másik amerikai vizsgálat – a kényszermunka alkalmazásáról – főként Kína ellen kínál fegyvert azzal, hogy az ujgur és más muszlim kisebbségek tagjaival szembeni, széles körben az emberi jogok megsértésének tartott gyakorlatot vizsgálja. Ugyanakkor papíron több mint 60 ország exportja kerülhet emiatt górcső alá.

Az Európai Unió közölte „kemény és arányos választ ad, ha bármi módon megsértik” a múlt nyári kétoldalú a kereskedelmi keretmegállapodást, amely 15 százalékos átlagos amerikai vámot rögzített az európai árukra.

„Mi is aggódunk a túlkapacitás miatt, de ezek forrása pontosan meghatározott és nem Európában van”

– mondta a brüsszeli Bizottság szóvivője. A testület szerint az unió továbbra is tartja magát az alkuhoz és ezt várja el Washingtontól is.

Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága a jövő héten jóváhagyhatja az amerikai ipari termékek vámjának eltörlését, amely fontos lépés a tavalyi megállapodás életbe léptetése során. Viszont a bizottság elnöke, Bernd Lange most arra figyelmeztetett: egyáltalán nem biztos, hogy az új amerikai vizsgálatok végül beleférnek ebbe a keretbe. Szerinte mindkét félnek nagyobb jogbiztonságra és kiszámíthatóságra lenne szüksége.