Toroczkai László azt mondta, 1848-49-ben és 1956-ban a szabadságharcosok nagyon hasonló követelésekkel éltek ahhoz, ami mai utódaik célja: szuverenitást, függetlenséget, szabadságot, törvény előtti egyelőséget, valódi igazságszolgáltatást, sajtószabadságot, igazi választást, az urambátyám rendszer megszüntetését, valamint független magyar gazdasági és pénzügypolitikát akartak.

Hozzátette, ma már „a magyarság ádáz ellenségei is elismerik”, hogy hárompárti lesz a következő parlament, és rettegnek attól, hogy ott „a Mi Hazánk és a magyar igazság fog majd irányítani”.

„Azt üzenem a magyarság ellenségeinek, hogy jogos a félelmük” – jelentette ki Toroczkai László, hozzátéve: minden tisztességes honfitársnak, aki e nemzet tagjának érzi magát és úgy is él, „a lehető legjobb jövő” jön el, ha győzelemre viszik ezt az eszmét.

Toroczkai László arról beszélt:

az átalakuló világban hatalmas lehetőségek állnak előttünk, ha el tudjuk kerülni a világháborút,

és a világ minden táján megtaláljuk azokat az elvi alapú vagy éppen személyes szövetségeseket, akikkel együttműködve Magyarország megkaphatja a tiszteletet, és olyan partnerei lehetnek, akik nem a gyarmatosításán, hanem a vele való együttműködésen dolgoznak.

Hangsúlyozta: vallástól függetlenül a tömeges migrációt meg kell állítani a határoknál. Ebből semmilyen körülmények között nem engedünk – fogalmazott.

Közlése szerint a magyar tehetségben való hitnek a gazdaság- és pénzügypolitika tervezésekor is meg kell jelennie, például abban, hogy létrehozzák a magyar tudás központját a hazai vállalkozók, termelők, kereskedők és dolgozók felemelésének segítése érdekében.

Toroczkai László elmondta: hazacsábítanák a külföldön dolgozó magyar szakembereket, az ellátási láncok lerövidítésével és „a magyarságon élősködő nemzetközi nagykereskedők” kiiktatásával egészséges és megfizethető élelmiszerhez juttatnák a lakosságot.

Amikor egy picit enyhült a béklyó szorítása, a magyarok mindig csodát tettek – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ország be tudná érni Ausztriát, ha idehaza is az ottaniakhoz hasonló feltételeket biztostanának.

Hangsúlyozta:

pártja az egyetlen politikai erő, amelynek célja a pénzügyi rendszer, „a magyarságon élősködő bankárok” elszámoltatása,

a morális igazságszolgáltatás mellett azért is, mert felpörgetné a gazdaságot az a sok százmilliárd forint, amit kárpótlásként adnának a magyaroknak.

Hozzátette: elszámoltatnák a jegybank „kirablóit”, „kifosztóit” is. Elszámoltatást ígért a piti bűnözőktől a fehérgallérosokig minden elkövetőnek.

A Mi Hazánk Mozgalom elnöke hangsúlyozta: nemcsak az a fontos, hogy több gyermek szülessen Magyarországon, hanem az is, hogy ők minél jobb egészségben növekedhessenek fel, élhessenek. Hozzátette: az oktatáspolitikának is a magyar jövőt kell szolgálnia, megmutatva a fiataloknak országunk, nemzetünk, hagyományaink csodáit.

Sajtószabadságot követelve sürgette, hogy szüntessék meg a Facebook beavatkozását a magyarországi választásokba.

Dúró Dóra elnökhelyettes kiemelte: a magyar a szabadság nemzete, történelmünk tele van elnyomó hatalmakkal szemben vívott szabadságküzdelmekkel, csakhogy a harc mára más testet öltött.

Arról beszélt: az Epstein-akták azt mutatják, hogy bűnös, aljas, perverz titkos hálózat működik „Bill Gates-től a Rotschildokig”, ennek tagjai tudatosan akarják átvenni az irányítást életünk minden területe felett, hogy magukat még gazdagabbá tegyék. Hozzátette, a magyar állam évtizedekig nem lépett fel az itt működő „aberrált pedofil maffia” ellen, majd jelezte, ha a Mi Hazánk hatalomra kerül, bevezetik a pedofil cselekmények elkövetői számára a kémiai kasztrálást.

Azt ígérte, hogy a jövőben is fellépnek a végrehajtó- és a felszámolómaffia ellen, majd kijelentette,

nem hajlandóak lemondani az olcsó orosz energiaforrásokról, hogy nemzetközi óriásvállalatok zsebét tömjék.

A politikus kiemelte: minden eddiginél nagyobb esély van arra, hogy a Mi Hazánk megkerülhetetlen erővé váljon április 12. után, ehhez azonban meg kell vívniuk a választási kampányt, tisztességes eszközökkel, áttörve az elhallgatás falát.

Jónás Péter, a szlovákiai Zsigárd polgármestere azt hangsúlyozta, nem fogadják el, hogy nemzeti hovatartozásukat bűnnek tekintsék, és ezer éve őrzik hagyományaikat, magyarságukat, még akkor is, ha a „gőgös birodalmi diktátumnak” kell ellentmondaniuk.

A haza és a nemzet sorsa nem szerencsejáték – fordult hallgatóságához a településvezető, és arra hívta fel őket, hogy április 12-én ne kísérletezzenek, hanem a Mi Hazánkra szavazzanak, mert a párt politikusai már bizonyították: tudnak tenni a biztonságért, a békéért, a magyar gazdaság szabadságáért és az idegen ideológiák térnyerése ellen.

Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjai elnöke azt emelte ki: az elmúlt években mutatott munka folytatásához és „egy kristálytiszta jövőkép” megvalósításához kérik a választópolgárok támogatását április 12-én. Azt ígérte, hogy pártjuk óriási meglepetést okoz majd eredményével.

Alig négy hét múlva jövőt választ magának Magyarország – fogalmazott, a Tiszára szavazni akaró fiataloknak azt üzenve, „rosszat rosszra cserélni nem a legjobb befektetés, nem a legjobb üzleti modell”. Arról beszélt: 2010-ben már adtak a magyarok korlátlan felhatalmazást egy olyan pártnak, amely visszaélt azzal.