Infostart.hu
eur:
389.75
usd:
339.44
bux:
121072.18
2026. március 16. hétfő Henrietta

Nem bíznak a kártyás fizetésben a németek

A németek töretlenül ragaszkodnak a készpénzhez, mint fizetőeszközhöz. Míg az Egyesült Államokban még egy liter tejet is a legtöbben hitelkártyával fizetnek, Németországban az üzletek kasszáinál a sorban állók nem egyszer rámordulnak arra, aki kártyáját nyújtja, majd a titkos kód beütésével bajlódik, és így egyenlíti a számláját. A bankoknak a készpénz használata többmilliárd euróba kerül.

A németek alig egynegyede rendelkezik hitelkártyával. A szövetségi jegybank kimutatása szerint a kiskereskedelmi forgalom 57 százalékát a vásárlók az elmúlt évben is készpénzzel egyenlítették ki. A felmérésből kitűnik az is, hogy egy-egy polgár átlagosan 118 eurót hord a pénztárcájában és 50 euróig terjedő beszerzéseit szinte kizárólag készpénzzel fizeti.

Noha az euró bevezetése óta jelentősen emelkedett a hitelkártya-tulajdonosok száma, a legtöbben ma is azt vallják, hogy a készpénzzel fizetett kiadásaikat jobban szemmel tudják tartani, mint ha kártyát használnának. Mindez közel négymilliárd euróba kerül a bankoknak, amelyeknek szünet nélkül gondoskodniuk kell ügyfeleik készpénzzel történő ellátásáról.

A szomszédos Franciaországban is már sokkal jobban elterjedt a kártyás fizetés, még a taxisok és az orvosi rendelők is szívesebben veszik, ha nem kell aprópénzzel bajlódniuk, de a németek változatlanul ragaszkodnak eddigi szokásaikhoz még a számlák egyenlítése terén is.

Most a bankok és takarékpénztárak összehangolt reklámhadjáratra készülnek, hogy meggyőzzék a lakosságot a hitelkártya-használat gyakorlati előnyeiről, főként pedig arról, hogy biztonságos fizetőeszköz. Azonban nemcsak a fogyasztókat kell erről meggyőzni, hanem az üzlettulajdonosokat is, akiktől a hitelkártyák mögött álló pénzintézetek általában 3 százalékot vonnak le. Ezt azzal indokolják, hogy ennyiért szavatolják a számlák zökkenőmentes kiegyenlítését. Így nem véletlen, hogy egyre több cég csak a bankkártya-használatát engedélyezi, amely után nincs kezelési költség, a pénzt pedig szinte azonnal levonják a vásárló számlájáról és az üzlet javára írják. Megfigyelők szerint mégis évekbe fog telni, amíg a németek is pénztárca helyett csak egy plasztikkártyát fognak magukkal vinni, ha vásárolni indulnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.

Az olajon túl: 10 árucikk, amely eltűnhet a piacról, ha teljesen leáll a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros neve általában az olajválságok idején kerül a címlapokra. Pedig ezen a keskeny tengeri folyosón nemcsak energia, hanem a világgazdaság számos más kulcsfontosságú árucikke is áthalad. Ha a szoros lezárul, az autóipartól a mezőgazdaságig egész iparágak kerülhetnek alapanyaghiányba. A történet tehát jóval több, mint egy olajpiaci dráma.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×