ANew Mexico-i Carlsbad Caverns Nemzeti Park mélyén, a sivatagi kanyonok alatti barlangokban olyan élőlényeket fedeztek fel a kutatók, amelyek alapjaiban írhatják át a biológiáról alkotott eddigi ismereteinket.

A felfedezés még az űrkutatás területén is alkalmazható hasznos információkkal látta el a kutatókat.

Hazel Barton barlangbiológus és Lars Behrendt mikrobiológus a barlangrendszer egyik teljesen sötét, elszigetelt szegletében élénkzöld mikrobákra bukkant. A vizsgálatok feltárták, hogy ezek a cianobaktériumok olyan helyeken is képesek életben maradni, ahol feltehetően 49 millió éve nem járt ember és nincs természetes fény - olvasható a Dívány cikkében.

A kutatók számára a legnagyobb kérdés az volt, hogyan képesek ezek az élőlények fotoszintetizálni a vaksötétben? A válasz a kőzetek különleges tulajdonságaiban rejlik: míg a barlang mészkőfalai elnyelik a látható fényt, a közeli infravörös sugárzást szinte tükörként verik vissza.

Így a barlang mélyén az infravörös fény koncentrációja közel hétszázszorosa a bejáratnál mérhetőnek. Az itt élő baktériumok a növényeknél megszokott klorofill-a helyett speciális klorofill-d és klorofill-f pigmenteket használnak, amelyek révén képesek energiát nyerni ebből az emberi szem számára láthatatlan sugárzásból.

A felfedezés megváltoztatja a földönkívüli élet kutatását

Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a fotoszintézishez, és így az összetett élet kialakulásához elengedhetetlen a látható fény. A Carlsbad-barlangokban talált mikrobák azonban bizonyítják, hogy

az élet olyan környezetben is kialalkulhat, amelyet eddig a tudósok alkalmatlannak tartottak rá.

Ez azért is fontos felfedezés, mert galaxisunk leggyakoribb csillagai, a vörös törpék főként infravörös fényt bocsátanak ki, nem pedig a Napunkhoz hasonló fényt – írja a lap.

A kutatók most azt tervezik, hogy a NASA-val együttműködve pontosan meghatározzák a fotoszintézis fizikai határait, vagyis azt, hogy mi az a leghosszabb hullámhossz és legalacsonyabb fényszint, amely mellett az élet még sikeresen fennmaradhat.

Ezen adatok birtokában a csillagászok ahelyett, hogy találomra vizsgálnának több milliárd csillagrendszert, a figyelmüket azokra a bolygókra fordíthatják majd, amelyeknél az infravörös fényen alapú fotoszintézis elméletileg lehetséges.