Címke: csillagászat (320 cikk)

Nem sokszor fordul elő, hogy a Naprendszer több fényes, szabad szemmel is látható bolygója egy kényelmes, kora esti órában egyszerre lesz megfigyelhető, látszólag közel egymáshoz.

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg. Az LHS 1903 jelű vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója ugyanis kőzetbolygó, holott elhelyezkedése alapján gázbolygónak kellene lennie.

A Portsmouthi Egyetem kutatói szerint eddig félreértettük a féregjáratként ismert képződményeket, új elmélettel álltak elő.

Különös élőlényeket találtak a 49 millió éve érintetlen barlangban: fontos kérdésekre adhatnak választ.

A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz és a vékony holdsarló különleges együttállását lehet majd megfigyelni február 18-án és 19-én szabad szemmel a naplemente utáni esti égbolton.

Egy amerikai kutatócsoport három évtizednyi műholdfelvétel elemzése után egy olyan modellt készített, ami képes megmondani, mi zajlik csillagunk belsejében.

Az utóbbi évek legerősebb napkitörését tapasztalták a kutatók a hét elején, de ez egyelőre nem jelent semmilyen veszélyt a Földön élőkre – nyilatkozta az InfoRádiónak Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

A jelenség rövid ideig tart, és ilyen messze még sosem kapták lencsevégre. A James Webb űrtávcső rekordot is döntött.

A Hubble űrtávcső több mint három évtizede kering a Föld körül, és alapjaiban formálta át az emberiség univerzumról alkotott ismereteit. Bár még évekig is működhet, a pályája folyamatosan csökken, a szakértők pedig most közzétették, a különböző forgatókönyvek szerint mikor térhet vissza a Föld légkörébe.

Itt a lista, mentse el ezt a cikket: részleges nap- és holdfogyatkozás, több bolygóegyüttállás, valamint meteorrajok is megfigyelhetők lesznek idén az égbolton. De a teljes napfogyatkozásért sem kell messzire utazni.

2025. december 21-én, vasárnap pontosan 16 óra 02 perckor következik be a téli napforduló, amely a csillagászati tél kezdetét jelzi az északi féltekén. Ezen a napon a legalacsonyabb a Nap delelési magassága, így az év legrövidebb nappalát és leghosszabb éjszakáját rögzíthetjük.

Lehet, hogy az Uránusz és a Neptunusz egyáltalán nem jégóriás: egy friss tanulmány szerint a Naprendszer két bolygólya belül sziklás lehet.

A Mauve nevű kisműhold segíthet a kutatóknak megérteni, mely csillagok biztosítanak valóban lakható környezetet a bolygóik számára. Az első adatok januárban várhatók – mondta az InfoRádió kérdésére a projekt egyik szakértője, Vida Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Sajnos az időjárás kevéssé kedvező a hullócsillagok figyeléséhez, a ködös és felhős idő eltakarhatja a csodás látványt.

Vasárnap este megéri majd pásztázni az égboltot, mivel látványos együttállást figyelhetünk meg a Hold és a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter között.

2025 utolsó szuperholdja, a Hideg Szuperhold nagyobb, mint szokott. Csütörtökön kezdte, de pénteken is beragyogja az éjszakai eget, magasabbra emelkedve a szokásosnál.

Alig fél éve fedezték fel, hogy egy másik csillagrendszerből származó üstökös van a Naprendszerben.

Holland csillagászok a világon elsőként figyelték meg egy idegen csillag koronakidobódását.

November 5-én érdemes lesz az eget kémlelni, ugyanis különleges jelenséget, az úgynevezett Hód Holdat láthatunk, ami az egyik legfényesebb szuperhold az évben. Kísérő égitestünk ilyenkor szokatlanul nagynak és fényesnek látszik.