Címke: csillagászat (235 cikk)

A Tejútrendszer eddig ismert legnagyobb tömegű, csillag eredetű fekete lyukát fedezték fel - jelentette be a München közelében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO).

Lesz alkalmunk megfigyelni a Naprendszer két óriásbolygóját, valamint a hét évtizedenként visszatérő üstököst is a pengevékony, kétnapos holdsarló mellett.

Elkészült az első magyar űreszköz által készített felvétel hazánkról. A VIREO magyar műhold már számos lenyűgöző felvételt készített a Föld felszínéről, a Nílus deltájától a Mount Everest havas csúcsáig, a C3S Kft. munkatársai számára mégis a legkedvesebb felvételek a Balaton tavaszi ébredését örökítik meg.

A Hold és az egyik legfényesebb égitest, a Spica csillag 21:25-kor szoros együttállásban lesz a délkeleti égbolton – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa.

Ikercsillagok vizsgálata közben jutott arra egy nemzetközi kutatócsoport, hogy legalább minden tucat csillagból egynél látni bizonyítékot bolygók elnyelésére.

A 30 kilométer átmérőjű Devil's Comet (Ördög üstököse), hivatalos nevén a 12P/Pons-Brooks nagyjából 71 évente érkezik a Nap közelébe ellipszis alakú pályáján.

Kora este ragyog a tavaszi állatövi fény, együttállásokat nézhetünk, lesz alkonyi holdsarló, és érdemes a naptevékenységre is figyelni.

Szokatlanul erős napkitöréseket észleltek a szondák, de a hétköznapi életet még ezek sem zavarták meg. Erősödő aktivitása miatt azonban a következő bő egy évben nem lehet kizárni, hogy pusztítóbb hatású napviharok is elérik a Földet – fejtette ki az InfoRádióban Kiss L. László Prima Primissima-díjas csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Az Európai Űrügynökség tagországai közül a magyar csillagászok a befizetett pénzügyi hozzájárulás arányát jelentősen meghaladó mértékben járultak hozzá kutatásaikkal és szakmai publikációkkal az egyes tudományos programokhoz.

Áprilisban érkezik a ritka jelenség, amit Észak-Amerikában lehet majd megfigyelni - legutóbb hét éve volt hasonló.

2024 rendkívül különleges évnek ígérkezik a sarki fény láthatósága szempontjából, ugyanis nemcsak a sarkköri vidékeken, hanem Dél-Európában és Magyarországon is igen nagy eséllyel fog várhatóan többször felvillanni az aurora borealis.

Veszélybe kerülhet az Artemis-küldetés is.

A Németország felett megsemmisülő aszteroidát egy magyar kutató észlelte órákkal az érkezése előtt.

Szombaton érkezik a kozmikus utazó, és körülbelül olyan messze húz el mellettünk, mint amilyen messze a Hold van.

Egy kisebb méretű égi szikla jutott be a Föld légkörébe vasárnap hajnalban. Az elmúlt tizenhat évben összesen nyolc ilyen, csillagászok által felfedezett kisbolygóval történt hasonló eset – mondta az InfoRádióban Kiss László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Bár sikeresen leszállt a Holdon, le kellett kapcsolni a japán holdszondát, mert a napelemei nem a megfelelő irányban állnak. Néhány nap várakozás után azonban valószínűleg eléri majd a napfény a napelemeket – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Az év szinte minden hónapjában különleges látványosságnak várnak az égbolton a csillagász szerint.

Csak egy szűk szegletét ismerjük a világegyetemnek, a háromnegyedét kitevő sötét energiáról még nagyon keveset tudunk – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatója. Kiss László arról is beszélt, hogy mik azok, amik a leginkább foglalkoztatják a jelenkori csillagászatot és asztrofizikát.

Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Kirobbanó az érdeklődés a Hold felfedezése iránt - vélekedett Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, miután 2024-ben az Egyesült Államok mellett Japán, Kína és Kanada is kutatómissziót küld a Holdra.