Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
A hand from a mosquito bite. Mosquito drinks blood on the arm.
Nyitókép: Andrei Sauko/Getty Images

Kiderült, egyeseknek miért viszket jobban a szúnyogcsípés

Egereken már kikísérletezték, hogy mi fokozza a viszketést.

Egy friss tanulmány segíthet megérteni, hogy egyeseknek miért viszketnek jobban a szúnyogcsípések és más, allergének bejutásával járó folyamatok – írja a Live Science alapján a 24.hu.

A bőr tele van szenzoros idegsejtekkel, ezek érzékelik a környezeti behatásokat, majd válaszul érzeteket, például fájdalmat váltanak ki. Amikor szervezetünk valamilyen allergénnel, így szúnyognyállal találkozik, ezek a neuronok érzékelik azt, és viszketés lép fel. Az idegsejtek hozzájárulnak a közeli immunsejtek aktiválásához is, ami duzzanattal és bőrpírrel járó gyulladásos reakciót hoz létre.

Egyes embereknél, akik ismételten ki vannak téve egy-egy allergénnek, krónikus allergiás gyulladás alakulhat ki, ami alapvetően alakítja át azokat a szöveteket, ahol a gyulladás fellép. Az allergénekre reagáló immunsejtek például megváltoztathatják az idegek érzékenységét, így azok nagyobb vagy kisebb valószínűséggel reagálnak egy adott anyagra.

Hogy kiderítsék, mi okozza ezt, egereket tettek ki egy papain nevű, viszketést előidéző vegyületnek. A vizsgálat megállapította, hogy azok az egerek, amelyekből hiányzik egy bizonyos típusú T-sejt, a GD3, nem vakaróznak a papain miatt. A szakértők ezt követően a GD3 sejteket kezdték el vizsgálni, és olyan vegyületekkel kezelték őket, hogy azok citokineknek nevezett jelzőmolekulákat bocsássanak ki. Ezután normál immunrendszerrel rendelkező egerekbe fecskendezték be a citokintartalmú folyadékot.

A kezelés nem váltott ki viszketést, viszont fokozta az egerek vakarózási reakcióit, amikor különböző allergéneknek tették ki őket. Ez arra utal, hogy valami, ami a GD3 sejtek által szabadul fel, erősíti az idegek reakcióját, és azt jelzi, hogy ez a jelzőmolekula felkészíti a szenzorokat az allergénekre való reagálásra. A kutatók arra jutottak, hogy a citokin két külön jelet aktivál: az egyik az idegek által kiváltott viszketést, a másik pedig az allergiás válasz immunoldalát irányítja.

Címlapról ajánljuk
Jövőre 77 400 milliárd forint sorsáról döntenek Brüsszelben – mutatjuk, hova ömlenek az uniós pénzek!

Jövőre 77 400 milliárd forint sorsáról döntenek Brüsszelben – mutatjuk, hova ömlenek az uniós pénzek!

Az év végére megszületett a döntés a 2026-os uniós költségvetés végleges formájáról. Miközben az Európai Parlament relatíve nagy sikerként könyvelhette el, hogy a tagállamokat sikerült meggyőznie a források növeléséről, az így allokált mintegy 300 millió euró csak töredéke a 200 milliárd euróhoz (77 400 milliárd forinthoz) közelítő jövő évi keretnek. Ugyan a változtatások jelzésértékűek, fontos szem előtt tartani azt is, hogy az összkép relatíve keveset változott a ciklus 2020-as kezdetén elképzeltekhez képest, így cikkünk most tételesen végigmegy azon, hogy mire költ majd az Európai Unió 2026-ban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×