Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A hand from a mosquito bite. Mosquito drinks blood on the arm.
Nyitókép: Andrei Sauko/Getty Images

Kiderült, egyeseknek miért viszket jobban a szúnyogcsípés

Egereken már kikísérletezték, hogy mi fokozza a viszketést.

Egy friss tanulmány segíthet megérteni, hogy egyeseknek miért viszketnek jobban a szúnyogcsípések és más, allergének bejutásával járó folyamatok – írja a Live Science alapján a 24.hu.

A bőr tele van szenzoros idegsejtekkel, ezek érzékelik a környezeti behatásokat, majd válaszul érzeteket, például fájdalmat váltanak ki. Amikor szervezetünk valamilyen allergénnel, így szúnyognyállal találkozik, ezek a neuronok érzékelik azt, és viszketés lép fel. Az idegsejtek hozzájárulnak a közeli immunsejtek aktiválásához is, ami duzzanattal és bőrpírrel járó gyulladásos reakciót hoz létre.

Egyes embereknél, akik ismételten ki vannak téve egy-egy allergénnek, krónikus allergiás gyulladás alakulhat ki, ami alapvetően alakítja át azokat a szöveteket, ahol a gyulladás fellép. Az allergénekre reagáló immunsejtek például megváltoztathatják az idegek érzékenységét, így azok nagyobb vagy kisebb valószínűséggel reagálnak egy adott anyagra.

Hogy kiderítsék, mi okozza ezt, egereket tettek ki egy papain nevű, viszketést előidéző vegyületnek. A vizsgálat megállapította, hogy azok az egerek, amelyekből hiányzik egy bizonyos típusú T-sejt, a GD3, nem vakaróznak a papain miatt. A szakértők ezt követően a GD3 sejteket kezdték el vizsgálni, és olyan vegyületekkel kezelték őket, hogy azok citokineknek nevezett jelzőmolekulákat bocsássanak ki. Ezután normál immunrendszerrel rendelkező egerekbe fecskendezték be a citokintartalmú folyadékot.

A kezelés nem váltott ki viszketést, viszont fokozta az egerek vakarózási reakcióit, amikor különböző allergéneknek tették ki őket. Ez arra utal, hogy valami, ami a GD3 sejtek által szabadul fel, erősíti az idegek reakcióját, és azt jelzi, hogy ez a jelzőmolekula felkészíti a szenzorokat az allergénekre való reagálásra. A kutatók arra jutottak, hogy a citokin két külön jelet aktivál: az egyik az idegek által kiváltott viszketést, a másik pedig az allergiás válasz immunoldalát irányítja.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×