Lezárult az idei központi szúnyoggyérítés. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tájékoztatása szerint a 2024-es évben 25 héten keresztül irtották a szúnyogokat. A felhőszakadásokkal kísért június országszerte, de főként a Dunántúlon extrém méretű szúnyogpopulációt okozott. A Dunán és a Lajtán levonult kora őszi árhullám miatt idén egészen szokatlan időben, még október elején is szükség volt biológiai kezelésekre. Európai uniós közbeszerzési eljárás során külső kivitelezők végzik a szúnyoggyérítést Magyarországon, a hazai katasztrófavédelemnek csak koordináló szerepe van. A nyár legnagyobb részében a késő esti, éjszakai órákban végzett földi technológiát alkalmazták a szakemberek.

Az OKF szóvivője az InfoRádióban elmondta: az idei szúnyoggyérítési szezon bővelkedett az érdekességekben, és szokatlanul hosszan kellett beavatkozni, ugyanis már március elején elkezdték a szúnyogok elleni védekezést. Akkor azonban még csak helyzetfelmérést tartottak a rovarbiológusok, akik a kifejlett szúnyogok állapotát és mennyiségét figyelték.

A konkrét kivitelezési munkálatok április 16-án kezdődtek a megszokott módon, vagyis biológiai lárvagyérítéssel. Mukics Dániel kiemelte: az enyhe kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb kezdtek el lombosodni a fák, ami megnehezítette a lárvagyérítést. Április közepétől rendhagyó módon folyadék helyett kifejezetten lárvák elleni szelektív granulátummal védekeztek a szakemberek. Ennek a szilárd halmazállapotú készítménynek a használata hatásosnak bizonyult, ugyanis amint áthatolt a fák lombozatán, egyből be tudott jutni a vízbe, ahol sikeresen, nagy számban elpusztította a szúnyoglárvákat.

A szóvivő emlékeztetett, hogy júniusban több helyen két-három naponta nagyon komoly viharok alakultak ki, és főleg a Dunántúlon jelentős szúnyogártalom keletkezett. Ezzel nagyon ellentétes kép rajzolódott ki az ország egyes területei között, hiszen

míg az Alföldön igen komoly aszály volt, és szinte nem is kellett beavatkozni a vérszívók ellen, addig a Dunántúlon extrém méretű szúnyogpopuláció jelent meg.

A szóvivő tájékoztatása szerint idén országszerte összesen 732 810 hektáron kellett fellépni a vérszívók ellen, 1070 településen és hat fővárosi kerületben volt szúnyoggyérítés. Egyes településeken csak egyszer volt rá szükség, más helyeken viszont akár hat-hét alkalommal is be kellett avatkozni.

A közelmúltban új uniós szabályok születtek a biológiai védekezésekkel és a kémiai beavatkozásokkal kapcsolatban, ami érinti a szúnyoggyérítést is. Mukics Dániel elmondta:

kizárólag az országos tisztifőorvos eseti engedélyével lehet légi, kémiai szúnyoggyérítést végezni.

Idén a katasztrófavédelem koordinálásával erre csak a Szigetközben volt szükség 13 ezer hektáros területen.

A katasztrófavédelem a szezon végeztével a tapasztalatok kiértékelésére és a pénzügyi elszámolásra koncentrál, majd el lehet kezdeni a felkészülést a következő évre. Az illetékesek ilyenkor a kivitelezőkkel egyeztetnek, illetve közösen beszerzik a szükséges mennyiségű irtószert. Mukics Dániel úgy fogalmazott, bíznak benne, hogy a 2025-ös év nem lesz annyira aktív szúnyoggyérítés szempontjából, mint az idei. Hozzátette: Magyarországon egyre forróbbak és aszályosabbak a nyarak, ami a mezőgazdaságban óriási károkat okoz, a szúnyogok elleni védekezésnek viszont kedvez. Ha nagy szárazság van, azt a szúnyogok viszont nem bírják jól, vagyis minden éghajlatváltozásnak megvan az előnye és a hátránya is.