Infostart.hu
eur:
378.39
usd:
320.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és a Csu-Zsung marsjáró által készített felvétel a marsjáró robotkarjairól és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. május 19-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra.
Nyitókép: MTI/AP/CNSA

Leszáll egy aszteroidára, majd egy üstököst vesz célba Kína új űrszondája

A Tienven-2 elődje korábban a Marson landolt.

Kína 2025 körülre tervezi a Tienven-2 űrszonda indítását azzal a céllal, hogy mintákat gyűjtsön egy Földhöz közeli aszteroidáról, majd felfedezzen egy üstököst.

A kutatásról, illetve a Tienven-2 küldetésének céljáról Csang Zsung-csiao, a kínai bolygókutatás, egyben a szóban forgó misszió vezető mérnöke számolt be a helyi médiának a kelet-kínai Anhuj tartomány Hofej városában. Április 24-e az Űr Napja Kínában.

"Amennyiben a feladatot sikerül végrehajtani a 2016HO3 kódnevű kisbolygón,

a bolygóközi térben ezek lesznek az első Kína által gyűjtött minták"

– jelentette ki Csang. Mint mondta, a szonda először körözni fog az aszteroida körül, mielőtt leszáll a felszínére.

Ezt követően

a Tienven-2 elindul a Mars és a Jupiter közötti belső aszteroidaöv világába, hogy felfedezzen egy üstököst

- tájékoztatott a kínai űrkutató.

A 2016HO3-ös kisbolygóról annyit tudni, hogy átmérője nem nagyobb 100 méternél és a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóppal fedezték fel 2016-ban. Az aszteroida elliptikus pályán kering a Nap körül, időnként megközelíti a Földet és "mintegy műholdként" kering körülötte is - közölte korábban a NASA.

A NASA OSIRIS-Rex űrhajója 2021-ben már sikerrel hajtott végre leszállást egy aszteroidán, a Földtől mintegy 320 millió kilométerre lévő, felhőkarcoló-méretű Bennun. Japán űreszköz 2019-ben egy 250 millió kilométerre keringő bolygón landolt sikeresen.

A Tienven-2 elődje, a Tienven-1 elnevezésű legénység nélküli űrszonda 2021-ben szállt le először a Marson, ahonnan fotókat és videókat is küldött. Ezzel Kína a második nemzetté vált, amelynek űrhajója sikeresen landolt a vörös bolygón.

(Nyitóképünk: a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és a Csu-Zsung marsjáró által készített felvétel a marsjáró robotkarjairól és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. május 19-én.)

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×