A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén szeptember 19-én kezdődött vulkáni működés, aminek ereje nem csökken. Közel háromezer ház, ipari létesítmények, banánültetvények és temetők tűntek el a több méteres lávafolyamok és vulkáni hamuüledékek borításában. A modern kori „Pompeji” pusztítás mellett azonban lássuk az építés folyamatát is. A mintegy 4 kilométeres utat megtevő, több ágra szakadt lávafolyamok elérték az Atlanti-óceánt és több helyen is lávadeltát építettek, ami azt jelenti, hogy a sziget területe több tucat hektárral nőtt.

Drámai események ezek, belegondolva, hogy mindez felidézi azt, hogyan keletkeztek valamikor a szárazföldek, a kontinensek. Ebben a vulkáni működésnek volt kulcsszerepe, és most mindez, ha kicsiben is, de a szemünk előtt zajlik – írja az Infostartnak küldött összefoglalójában Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója

Így nő a sziget, így keletkezik új szárazföld.

Szárazföld, ami majd életet ad, otthona lesz a banánültetvényeknek, helye lesz az óceán vizében megfürdőző vendégeknek.

Addig azonban még el kell telnie egy kis időnek és főként, be kell fejeződnie a vulkáni működésnek – teszi hozzá az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője.

A vulkánkitörés pedig egyelőre nem úgy tűnik, hogy véget akar érni. Hosszát tekintve már meghaladja az 1677-78-os San Antonio, avagy Fuencaliente kitörés idejét. Nagyságában pedig annak a kitörésnek már több mint ötszöröse. Ennél hosszabb csak az 1646-os Martín (82 nap) és a 1585-ös Tehuya (84 nap) kitörés volt, azonban ezek nagysága sem éri el a mostaniét.

Kimondható tehát, hogy

ez a kitörés a La Palma szigetén történelmi időkben zajlott vulkánkitörések legnagyobbika.

Ennek nagyságát a vulkanológusok a felszínre került vulkáni anyag térfogatával mérik. Az egyik számítás csak a robbanásos kitörés képződményét, a laza vulkáni hamuüledéket veszi alapul. Ennek mennyisége már meghaladta a 10 millió köbmétert, ami azt jelenti, hogy a vulkáni kitörések nagyságára általánosan használt, 8 fokozatú VEI (vulkáni robbanásossági index) skálán elérte a 3-as fokozatot. Ilyen nagyságú kitörést Európában (Izlandot nem számítva) utoljára a Vezúv mutatott a legutolsó, 1944-es kitörése során.

A lávafolyamok mérete azonban ennél jóval nagyobb, térfogata meghaladja a 130 millió köbmétert. Összességében, egy másik skálán, ami a felszínre került vulkáni anyag össztömegét veszi alapul, ez már egy 4,8 magnitúdójú kitörés, ami jelentősnek mondható, és lassan összevethető lesz az izlandi Fagradalsfjall kitörés nagyságával. A különbség azonban az idő: az izlandi kitörés 7 hónapig tartott, La Palma szigetén pedig „csupán” 2 hónapja zajlik a kitörés. Vagyis itt jóval nagyobb intenzitással tódult a felszínre a magma, olykor elérve a másodpercenkénti 60-80 köbméteres mennyiséget.

Az előrejelzés nem csak a kezdeti időszakban fontos, hanem a vulkánkitörés alatt is. A vulkanológusok folyamatosan értékelik a mélyről jövő, a magma mozgására utaló jeleket. Ilyenek a földrengések, azok nagysága és kipattanási helyei, a harmonikus földremegés kilengés mértéke, a földfelszín emelkedése és a vulkáni gázok kibocsátása. Hosszabb távon ezekből az olvasható ki, hogy bár lassú gyengülés tapasztalható, azonban időszakonként újabb és újabb magmaadagok érkeznek a felszínre. Ez történt néhány nappal ezelőtt is, amikor a földrengések kipattanási mélysége 30-40 kilométer mélységközre koncentrálódott, majd egy nappal később már a többség 10-13 kilométer mélyről jött. A felszín néhány centimétert emelkedett a kitörés központja környékén. Egyértelmű volt, hogy rövidesen ez a vulkáni kitörésben is változást fog okozni.

November 15-én valóban megtörtént ez a változás, azonban mindez meglepő módon történt. A magma nem a vulkáni kúp valamelyik kürtőjét választotta felszínre jutásra, hanem száz méterrel arrább hasította fel a felszínt. Az elképesztő az volt, hogy a magma egy vulkáni hamuval sűrűn beborított ház udvarán ömlött ki és folyt le nagy sebességgel, olykor 600 m/mp gyorsaságot is elérve lefelé, a meredek lejtőn. Mindez összhangban volt azzal a várakozással, hogy a nagy mélységből mindössze néhány nap alatt felszínre törő magma fizikai és kémiai sajátosságai nem sokat változtak, ezért könnyen folyós, gyorsan mozgó tulajdonságú volt. Az egyetemi tanár megjegyezte: a felszínre jutás sebessége, miszerint a földköpenyből néhány nap alatt felszínre jut a magma, igazolta a kutatócsoportunk korábbi számítási eredményeit, amit az erdélyi és Balaton-felvidéki bazaltok vizsgálata alapján tettünk közzé.

A lávafolyamok újabb házakat romboltak, égettek fel, majd áthaladtak Las Manchas település temetőjén.

Hasonló eseményekre még mindig számíthatunk a következő napokban, amikor a kérdés már az is lesz, hogy a vulkáni működés vajon hosszát tekintve is csúcstartó lesz-e La Palma szigetén - ehhez még két hét szükséges.

A folyamatos vulkánmonitorozás eredményeiből egy másik érdekes és lényeges következtetés is kiolvasható. A felszínre törő bazaltos magmából nagy mennyiségű kén-dioxid és szén-dioxid gáz is a légkörbe jut, ami időszakonként komoly problémát okoz a környező településeken. Olykor felvetődik, hogy a vulkánok mekkora mennyiségű szén-dioxid gázt bocsátanak a légkörbe, és ez meghaladhatja-e az ember által produkált mennyiséget. A pontos mérési adatokból látszik, hogy a jelenlegi vulkánkitörés során napi 1500-2500 tonna szén-dioxid gáz jut a felszínre. Sok ez vagy kevés? A Kanári-szigeteken az emberi tevékenység során naponta kibocsátott szén-dioxid mennyisége 32000 tonna, azaz a vulkáni működés ennek csak töredékét adja – emelte ki Harangi Szabolcs.

A La Palma szigetén zajló vulkánkitörés településeket tüntetett el és még további veszélyt jelent. Vajon mennyi tanulságot ad?

Emlékszünk-e arra, hogy hét évvel ezelőtt szinte pontosan egy ilyen esemény történt, ráadásul La Palma szigetétől nem is olyan messze, a Zöld-foki szigeten található Fogo vulkán kitörése során? A kiömlő láva ott is számos települést rombolt le, többek között a tűzhányó közelében felépített, a vulkáni működést bemutató modern múzeumot is. Vélhetően ez sem az utolsó ilyen esemény lesz ebben az évszázadban, fontos tehát a vulkánmonitorozás adatainak az értékelése, a kitörés előrejelzés további erősítése és a felkészítés.

Közben, máris mocorog Izland egyik legaktívabb, vastag jéggel fedett tűzhányója, a Grimsvötn, aminek robbanásos kitörése 2011-ben majdnem leállította Európa légiközlekedését.