Címke: harangi szabolcs (52 cikk)

Az indonéziai Sagihe szigeten (Észak-Celebesz) lévő Ruang vulkán április 16–17-én nagy erővel tört ki és kisebb szünet után a hétvégén folytatódott – szerencsére némileg csendesebben – a vulkáni működés.

Aggasztó folyamatok játszódnak a mélybeli magmás rendszerben, közvetlenül a földköpenyből érkezik a vulkánkitörést tápláló magma – mondta az InfoRádióban a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője. A vulkanológus hozzátette: mindössze öt nap alatt több mint húszmillió köbméter láva ömlött a felszínre a Reykjanes-félszigeten.

Nem ért véget egy nap alatt a mostani izlandi vulkánkitörés, amely ismét Grindavík település közelében zajlik. A friss mérések ráadásul azt mutatják, hogy néhány hét múlva megismétlődhet az eddig már négyszer is lezajlott eseménysor.

A legkülönlegesebb a jelenlegi izlandi vulkáni tevékenységben, hogy valójában ahol most ömlik ki a láva a földre, ott nincs is vulkán, hanem épp reped ketté az ország földje, a felszín pedig 8 millimétert emelkedik naponta; a helyzetet Harangi Szabolcs vulkanológussal, egyetemi tanszékvezető tanárral tekintettük át.

Újabb vulkánkitörést jelentettek vasárnap Izlandról. A Reykjavíktól 40 kilométerre délnyugatra fekvő halászváros csaknem 4 ezer lakosát kitelepítették.

Vasárnap reggel újabb vulkánkitörés volt Izland délnyugati részén, Grindavík városánál. Délutánra a lávafolyam elérte a település házait, egymás után lobbantva lángra az épületeket.

Megnyílt a föld az izlandi Grindavik mellett, még mielőtt az előző nap elrendelt kitelepítés elkezdődött volna.

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádióban elmondta: a 2023-as év legfőbb tanulsága, hogy nem minden előjelet kísér vulkánkitörés, az egyes vizsgálatok, megfigyelések köré pedig nagyon fontos és előrevivő tudományos munka koncentrálódott.

Nagy erejű, 7,6-os erősségű földrengés rázta meg hétfőn Japán középső részét. A legfrissebb jelentések szerint közel 50 halálos áldozatot követelt a katasztrófa, a mentés és a károk felmérése azonban még tart. A vulkanológus szerint a japán földrengés azt igazolja, hogy a természeti veszélyeket megakadályozni ugyan nem lehet, de ha a társadalom felkészült, akkor a károk mérsékelhetőek.

Kitört egy vulkán hétfőn késő este Izland délnyugati részén, lávát és füstöt lövellve széles területen hetekig tartó intenzív földrengés után, egy közeli várost fenyegetve.

Péntek este látványos vulkánkitörést produkált az Etna, miközben egyre kisebb az esélye, hogy az izlandi Reykjanes-félszigeten meginduljon a korábban nagy eséllyel jelzett vulkánkitörés. Mi van ennek hátterében? Ezt elemezte az Infostartnak Harangi Szabolcs vulkanológus, egyetemi tanár.

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy nagyon komoly erők munkálkodnak a mélyben, így 800 év után lehet újra vulkáni működés a Reykjanes-félszigeten. Az sem zárható ki, hogy víz alatti robbanások lesznek, veszélyben van egy jelentős turisztikai központ is.

Az afganisztáni földrengés nem volt olyan erős, mint amennyi áldozatot végül is követelt, ennek pedig az az oka, hogy a környéken olyan épületek dőltek össze, amelyek építésekor nem számoltak földrengés-veszéllyel - mondta el az InfoRádiónak az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.

Meghaladta a 2100-at a pénteki marokkói földrengés halálos áldozatainak száma. A földmozgás erejét a Richter-skálán 6,8-asra mérték. Harangi Szabolcs egyetemi tanárral, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatójával beszélgettünk.

Valóban vannak ember által előidézett földrengések – erősítette meg az InfoRádió által megkérdezett geológus szakértő. Harangi Szabolcs, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója szerint azonban valószínűbb, hogy Békésben természetes okokból mozdult meg többször is a talaj.

Az elmúlt hétvége magyarországi földmozgásainak okairól, azok megjósolhatóságáról – vagy éppen megjósolhatatlanságáról – beszélt Harangi Szabolcs geológus, egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt a vulkánok veszélyeiről és a klimaváltozásra gyakorolt hatásukról, de még arról is, mennyire valósak a katasztrófafilmek.

Az izlandi Fagradalsfjall kitörés harmadik felvonásának, úgy tűnik, vége, de a kutatók számos különleges felvételt készítettek. Az egyiken egy - különösen a nagyközönség által - ritkán látott jelenség is megfigyelhető.

A július 10-én délután kezdődő vulkánkitörés tovább folytatódik az izlandi Reykjanes-félszigeten. A kezdeti intenzitása alig csökkent.

Helyi idő szerint hétfőn, 16:40-kor 6 napon keresztül zajló, több mint 12 000 földrengés után a magma áttörte a felszínt és elkezdődött a vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Reykjavík közelében.

Közel egy évvel a legutóbbi izlandi vulkánkitörés után ismét a figyelem középpontjába került a Reykjanes-félsziget. Néhány nap alatt több mint 6000 földrengést regisztráltak pontosan azon a területen, ahol 2021-ben, majd 2022-ben is vulkánkitörés zajlott. A fejleményekről Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár írását közöljük.