A közlemény szerint az ügynökség Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) a vakcina vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az oltóanyag ugyanúgy viselkedik a gyermekeknél, mint a 16 évesnél idősebb serdülőknél és felnőtteknél, ezért minden 12 évesnél idősebb embernél biztonsággal alkalmazható az oltóanyag a koronavírus-fertőzés megelőzésére. A kétdózisú vakcina második adagjának beadását az első beoltást követő harmadik héten ajánlják.

Elmondták, a vizsgálat nem mutathatott ki a BioNTech/Pfizer-oltóanyag esetében új, eddig nem tapasztalt mellékhatásokat. A gyermekeknél tapasztalt mellékhatások hasonlóak a 16 éves vagy annál idősebbekéhez. Ezek közé tartozhat az injekció beadásának helyén fellépő enyhe fájdalom, a fáradtság, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, hidegrázás és láz. A hatások általában enyhék, és az oltástól számított néhány napon belül elmúlnak.

Kiemelték: a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

A német BioNTech vállalat az egyesült államokbeli Pfizerrel együttműködve a hírvivő RNS (mRNS)-alapú vakcinát fejlesztett ki. A hírvivő RNS (mRNS) molekulák segítségével ártalmatlan vírusfehérje-szakaszok termelődnek az emberi szervezetben, így a szervezet immunválaszt alakít ki a későbbi fertőzés megelőzésére vagy leküzdésére. Amikor az ember védőoltást kap, a sejtjei leolvassák a genetikai utasításokat, és a vírus külső felületén elhelyezkedő úgynevezett tüskefehérjék kisebb elemeit állítják elő. Az élő vírus ezeket használja arra, hogy bejusson a test sejtjeibe, szaporodjon és ezáltal okozzon betegséget. A védőoltás után az emberi szervezet immunrendszere idegen anyagként azonosítja ezt a fehérjét, és természetes védekezésként antitesteket és fehérvérsejteket termel ellene.

Az Európai Unió december 21-én engedélyezte a BioNTech/Pfizer-vakcina alkalmazását az EU-ban. Ez az első oltóanyag, amely engedélyt kapott az uniós használatra. A koronavírus elleni oltások beadása karácsonykor kezdődött meg a tagországokban.