A BLI annak az Ökológiai Kutatóközpontnak (ÖK) az egyik kutatóbázisa, amely a közelmúltban került a Magyar Tudományos Akadémiától az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH).

Az igazgató elmondta, hogy a tihanyi intézmény mellett három további kutatóbázist is magában foglaló ÖK idén mintegy 700 millió forintból gazdálkodott, de a jövőben ennek másfél-kétszeresére számítanak évente, valamint egy egyszeri forrásinjekcióra abból a 22 milliárd forintból, amelyet a kormány juttat az ELKH számára.

Arról is beszámolt, hogy az ÖK vezetése az elmúlt hónapokban megújult, és az új szemléletnek, feltételeknek köszönhetően már több fiatal tehetséget hazahívott külföldről. Az ELKH élére is új elnök került a nyáron, változott a stratégia, ami kedvező a tihanyi kutatóbázisnak is, mivel a Balaton kutatásának nemcsak innovációra, hanem jelentősen fejlődő alapkutatásokra is szüksége van - mondta.

Az Olaszországból hazatért igazgató szerint a tihanyi intézményben a kutatók minőségében és összetételében, az infrastruktúrában és a kutatási stratégiában is hatalmas változásra van szükség.

"Át kell állni arra, hogy nemzetközi szintű kutatás folyjék a Balatonnál,

amely alkalmas uniós forrásokat elnyerni" – fűzte hozzá.

A Balaton nyár végi algásodásának okairól még mindig csak találgatnak a kutatók, amiről a BLI vezetője annyit mondott; "nem feltétlenül kudarcként éljük meg, hanem inkább egy kijózanító pofonként, ami világossá teszi a döntéshozók számára is, hogy többet kell áldozni kutatásra".

A BLI-nek mintegy 80 alkalmazottja van, a létszám körülbelül fele kutató. "Folyamatosan, dinamikusan változik a kutatók száma, fiatalok, doktoranduszok, külföldi kutatók is érkeznek, kint élő magyarok térnek haza" – mondta az igazgató, aki szerint

200 kutatóra lenne szükség ahhoz, hogy alaposan meg lehessen érteni Közép-Európa legnagyobb tavának folyamatait.

Megpróbálják lefedni a legfontosabb kutatási területeket, de bioinformatikusra, szociológusra vagy mikrobiológusra is szükség lenne az intézetben.

A legfontosabbnak egy nemzetközi színvonalú, nemzetközi standardok szerinti monitoring hálózat mielőbbi kiépítését tartja a Balatonon, a Kis-Balatonon és a tó befolyóin. "E nélkül továbbra is

sötétben tapogatózunk, ha történik valami.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy megfelelő monitoring tevékenységre nem csak a kutatás, hanem egyéb célú információszolgáltatás miatt legalább annyira szükség van" – mondta. Ha ez megvalósul, akkor is még évekbe telik, mire tudományosan megalapozott következtetéseket lehet levonni az adatokból – tette hozzá.

A balatoni algásodásról korábbi cikkeinket megtalálja ITT.