Infostart.hu
eur:
388.47
usd:
336.97
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Már a Dunában is vannak mikroműanyagok?

A Tisza után a Rábában, az Ipolyban és legnagyobb folyónkban, a Dunában is megméri a mikroműanyag-koncentrációt egy független laboratórium. A mikroműanyagok jelentette környezetvédelmi és egészségügyi kockázatok már egyre ismertebbek, ám mégsem tudunk semmit a felszíni vizeink szennyezettségéről. A Parányi Plasztiktalány (PPT) az első igazán fontos lépés lehet a probléma kezelésében.

A mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a természetben: kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentenek. Egy független laboratórium úgy döntött, megméri a magyarországi felszíni vizek mikroműanyag-tartalmát.

A Parányi Plasztiktalány megfejtése lehet az első lépés a globális probléma megoldása felé.

A Parányi Plasztiktalány (PPT) projekt célja nem a pánikkeltés, hanem az, hogy felhívja a figyelmet a mikroműanyagok egyre súlyosabb problémájára. Honlapjukon mindeddig egyedülálló, hiánypótló tudásbázis született meg, ahol összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, és ugyanitt folyamatosan közlik a felszíni vizeink mikroműanyag-méréseinek eredményeit.

A tavaly a Tiszán és idén a Tisza-tóban más projektekhez kapcsolódóan elvégzett mérések már sajnos igazolták azt az előfeltevést, miszerint

jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is.

Az idén a PPT projekt során éppen ezért arra vállalkoztak, hogy megmérjék az Ipoly, a Rába, a Bükkös-patak és a Duna mikroműanyag-koncentrációját. Ezek az eredmények – a már rendelkezésünkre álló tiszai adatokkal együtt – már teljesebb képet adnak arról, mennyire fenyegetik környezetünket a parányi plasztikok.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×