Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A koraszülötteknél nagyobb a későbbi mentális problémák kockázata

Svéd és brit kutatók 1,3 millió ember adatainak elemzésével arra a megállapításra jutottak, hogy a koraszülöttként világra jött embereknél későbbi életük során nagyobb a mentális zavarok megjelenésének kockázata.

A The Archives of General Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint a bipoláris zavar, a depresszió és a pszichózis is nagyobb gyakorisággal fordult elő az egykori koraszülöttek körében.

A londoni King's College és a stockholmi Karolinska Intézet munkatársai 1,3 millió, 1973 és 1985 között Svédországban született ember adatait tekintették át. Összesen 10 523 embert találtak, akiket pszichiátriai rendellenesség miatt kórházban kezeltek. Adataik elemzése azt mutatta, hogy a teljes időre világra jött gyerekeknél 2 ezrelék volt a valószínűsége az ilyen okból történt kórházi kezeléseknek, a 36 terhességi hétre születetteknél ennek duplája, 4 ezrelék, míg a 32 hétre születetteknél 6 ezrelék.

A nagyon korán világra jöttek körében hétszer gyakoribbnak bizonyult a bipoláris zavar és csaknem háromszor nagyobbnak a depresszió esélye. Mint Chiara Nosarti, a kutatók egyike a BBC hírportáljának elmondta, a valós számok ennél nagyobbak lehetnek, hiszen a tanulmányba csak a kórházi kezelésre szoruló esetek kerültek be. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kockázat abszolút értéke még így is nagyon alacsony, és a koraszülöttek túlnyomó többsége teljesen egészséges.

Más szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az 1970-es évek óta jelentősen fejlődött a koraszülöttek gondozása, például az agyuk hűtésével csökkenthető a károsodás mértéke, és agyuk elegendő mennyiségű oxigénnel való ellátását is számos új módszer segíti.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×