Budapest ismét rangos nemzetközi elismerésben részesült: a magyar főváros a Lee Kuan Yew World City Prize 2026 díjazottjai közé került: London lett a fődíjas, míg a különdíjasok között Budapest mellett Antwerpen, Kanton (Guangzhou), Tajpej és Tiencsin szerepel – írja sajtóközleményében Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala.

A világ egyik legjelentősebb városfejlesztési díjának értékelése szerint Budapest példamutató módon bizonyította, hogy korlátozott anyagi erőforrások mellett is képes átfogó, hatékony és innovatív városmegújítási programok megvalósítására. A zsűri külön kiemelte, hogy a magyar főváros – több mint 1,7 millió lakosával és korlátozott döntéshozatali jogköreivel – stratégiai innovációval, taktikus urbanizmussal és erősen közösségközpontú tervezéssel teremtett kézzelfogható eredményeket, amelyek érezhetően javítják a mindennapi élhetőséget.

„Ez a díj annak a munkának szól, amit nap mint nap végzünk: korlátozott lehetőségek mellett is egy élhetőbb, zöldebb, emberközpontúbb Budapestért dolgozunk. A siker nem egyetlen döntésé vagy projekté, hanem a 2019 óta végzett közös munka eredménye”

– mondta Karácsony Gergely a Lee Kuan Yew World City Prize különdíjáról. A hivatalos indoklás szerint Budapest közlekedési rendszere európai összevetésben is kiemelkedő példája annak, hogyan lehet több közlekedési módot egységes, könnyen használható hálózattá integrálni. A zsűri méltatta a korábban szétszabdalt vonalakat újraegyesítő fonódó villamost, amely a budai és pesti oldalakat összekötő, korszerű és akadálymentes kapcsolatokat hozott létre. Hasonlóan fontos fejlesztésként emelték ki a Széll Kálmán tér teljes megújítását, amely ma már egy nagyvárosi színvonalú, hatékony multimodális csomópontként működik, összekötve a villamos-, busz-, metró-, kerékpáros- és gyalogosközlekedést, és mindemellett valódi közösségi találkozóhellyé is vált.

Az értékelés kitér arra is, hogy az M4-es metróvonal automata, gyors és megbízható kötöttpályás kapcsolatot biztosít, miközben környezetét is átalakította: a metróvonal mentén megújultak a közterek, szélesedtek a sétányok és javult a gyalogoskapcsolatok minősége. A díj külön figyelmet szentelt a BudapestGO alkalmazásnak, amely mára a város egyik legsikeresebb digitális közszolgáltatásává vált: több mint 1,4 millió havi felhasználóval integrálja a különböző közlekedési módokat, valós idejű adatokat ad, jegyvásárlási lehetőséget biztosít, és így egységes, áttekinthető felületet kínál a fővárosi lakosságnak.

A zsűri Budapest urbanisztikai megközelítését is példaértékűnek nevezte: a város számos alacsony költségvetésű, rugalmas és közösségközpontú beavatkozást hajtott végre, amelyek gyorsan és látványosan változtatták meg az egyes környékek arculatát.

Ezek közé tartozik többek között a RAKPART megnyitása a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, amely az értékelés szerint rugalmas és innovatív módja a városi közterek újragondolásának. Ugyancsak jelentősnek ítélték a Lánchíd felújítás utáni új forgalmi rendjét, amely a közösségi közlekedést és a kerékpározást részesíti előnyben, hozzájárulva a belváros élhetőségéhez és fenntarthatóságához.

Kiemelték a közösségi költségvetést, amellyel Budapest hatékonyan teremti meg annak kultúráját, hogy a lakók valós szereplői legyenek a város alakításának, és ez a szemlélet láthatóan javította a közösségi tereket és az érintett városrészek életminőségét. Az elismerés fontos eleme Budapest környezeti megújulása is. A zsűri külön hangsúlyozta a Duna vizének látványos tisztulását, amelynek köszönhetően hosszú évtizedek után ismét úszásra alkalmas a folyószakasz: 2025 nyarán már két helyen, a Római-parton és az Árasztó-parton is lehetett fürdőzni a Dunában. A Pünkösdfürdő Park és más zöldfelületi fejlesztések szintén azt mutatják, hogy a város következetesen bővíti zöld infrastruktúráját: mára több mint 2500 hektárnyi zöldterület szolgálja egyszerre a rekreációt és az árvízvédelem egyes funkcióit. Ezek a fejlesztések a zsűri szerint nemcsak a környezet állapotát javítják, hanem jelentősen hozzájárulnak Budapest hatékonyságához a klímaváltozásban.

A zsűri ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Budapestnek továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie.

A megfizethető lakhatás hiánya, a beépítési korlátozások, a városszerkezeti sűrűség kérdései, valamint a többszintű adminisztráció és a kerületek közötti széttagolt döntéshozatal mind olyan tényezők, amelyek nehezítik a hosszú távú, koherens fejlesztések megvalósítását. Emellett a város pénzügyi autonómiájának korlátai és a kiszámíthatatlan forráselosztás is akadályozza a stratégiai beruházások tervezését.

Mindezek ellenére a zsűri összegzése szerint Budapest nemzetközi összevetésben is inspiráló példát jelent arra, hogyan lehet kreatív, közösségvezérelt, erőforrás-hatékony és jól integrált megoldásokkal jelentős urbanisztikai előrelépéseket elérni. A zsűri értékelése szerint „Budapest egyik legnagyobb erőssége, hogy képes rendszerekben gondolkodni: a közlekedési hálózatok fizikai és digitális összekapcsolása, a közterek visszanyerése és a természeti környezet helyreállítása egyszerre jelenik meg a fejlesztésekben.”