Földi átlagban az emelkedés néhány tizeddel, körülbelül 0,6 Celsius fokkal haladja meg az eddigi értéket. Lassú, évek alatt bekövetkező tendenciáról beszélhetünk, amelyhez hozzáadódik egy-egy adott esztendőnek a hideg-meleg ingadozása - közölte a potsdami klímakutató központ vezetője.

A múlt század eleje óta tapasztalt melegedés nagy része az utóbbi ötven esztendőre esik. Ezen belül az utolsó rekord-közeli értékünk 2005-ben volt. A szakértők már várták, hogy a folyamat újult erőre kapjon - fűzte hozzá Mika János.

A klímakutató szerint ez azért is szomorú tény, mert közben az óceán felszíne általában az átlagnál hidegebb volt, ami visszavett a kedvezőtlen értékekből. Magyarországon egyébként a 2010-es, átlagosnak mondható, de rendkívül csapadékos év sem volt különösebben meleg - jegyezte meg.

Mika János úgy vélekedett: a következő években mindenképpen tartani kell attól, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedni fog, valószínűleg az emberi tevékenységek hatására. A melegedés mértéke az ingadozás miatt körülbelül tíz esztendő alatt éri el a 10 Celsius fokot.

A szakértő elmondta: ahhoz, hogy a szén-dioxid koncentráció átlagértéken maradjon, a mostani mennyiségnek csak a negyven százalékát szabad kibocsátani. Azonban nem lehet egyik évről a másikra hatvan százalékkal csökkenteni az értéket, csak fokozatosan - tette hozzá.

A végső cél az, hogy ne legyen három Celsius fokot meghaladó globális klímaváltozás. Efölött ugyanis kedvezőtlen változásokat szenvedhet el a tengervíz szintje - szögezte le Mika János, aki a Cancúnban vállalt, két Celsius fokos emelkedési értéket okos döntésnek tartja.

Ahhoz, hogy ne jussunk el a három Celsius fokos emelkedésig, 2020-tól az egész világon csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a kibocsátott mennyiség nagy részéért felelős, legfejlettebb államok vállalják a legtöbb korlátozást - fejtette ki.

Habár a szegényebb, alacsonyabb színvonalon élő, de nagy népszaporulatú országok még nem kezdik mérsékelni a károsanyag-kibocsátást, azonban már most felügyelik a szintet, és korlátozzák a növekedés ütemét - jegyezte meg az éghajlatkutató.