Az univerzum továbbra is sötét - mondta az InfoRádiónak a genfi Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN egyik munkacsoportjának vezetője, aki hozzátette: a nagy hadronütköztetőnél elkezdődtek a proton-proton ütközések. Ezek a kísérletek a következő két évben is folynak majd, és két év adatai után lehet olyan következtetéseket levonni, amelyek segíthetnek abban, hogy többet tudjunk meg a sötét anyagról.

Lévai Péter hangsúlyozta: a sötét anyaghoz csak áttételesen van köze annak, hogy napokkal ezelőtt sikerült antianyagatomot előállítani. A hír jelentősége az, hogy olyan technológiai áttörést értek el a CERN-ben, amelynek köszönhetően megindulhatott az antihidrogénmolekulák tárolása.

Az univerzum négy százaléka látható anyag. A maradék 96 százalék nagy része sötét energia, a többi pedig sötét anyag, amely tehát más, mint az antianyag - magyarázta a szakember, aki kiemelte: anyagot nagyon sokat látunk magunk körül, antianyagot viszont nagyon keveset.

Érdekes kérdés, hogy mi történhetett az univerzum korai állapotában, amelynek eredményeként eltűnt az antianyag. Ennek köze lehet a sötét anyaghoz - véli Lévai Péter, aki hozzáfűzte: ha sikerül előállítani antianyagot, és tulajdonságait megmérni, akkor nemcsak az antianyagot ismerjük meg jobban, hanem az anyagot is. Előfordulhat az is, hogy közben rábukkannak egy olyan információra, amely közelebb visz minket a sötét anyaghoz is.

Két év múlva közelebb kerülünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogyan keletkezett a világegyetem - fogalmazott a CERN tudósa.