eur:
393.61
usd:
367.99
bux:
66262.24
2024. április 25. csütörtök Márk
A marokkói Asraf Hakimi (b3), miután berúgta 11-esét, és ezzel Marokkó 3-0-ra győzött a katari labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjében játszott Marokkó-Spanyolország mérkőzés 0-0-ra végződött hosszabbítása utáni büntetőpárbajban az ar-rajjáni Egyetemvárosi Stadionban 2022. december 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Meszara

Marokkói futballelegy: európai stílus és arab érzelem

A labdarúgó-világbajnokságon a legjobb nyolc közé jutott válogatottak közül négy (az angol, az argentin, a brazil és a francia) megnyerte már a világbajnokságot, kettőnek (a holland és a horvát) a legjobb eredménye az ezüst-, egynek (a portugál) pedig a bronzérem. A nyolcadik, Marokkó még soha nem szerepelt a vb-negyeddöntőben.

Kétségtelenül a spanyolokat kiejtő marokkóiak versenyben maradása eddig a legnagyobb meglepetés, noha egyáltalán nem érdemtelen. Szenzációs a védekezésük, eddig egyetlen gólt sem kaptak az ellenfelektől, hiszen a kanadaiak ellen öngóllal alakult 2-0-ról 2-1-re az állás.

A világbajnokságok történetében korábban három afrikai válogatott jutott el a legjobb nyolcig (Kamerun, Nigéria, Ghána), Marokkó az első észak-afrikai.

Miközben a játékosok százszázalékosan elkötelezettek Marokkó, az arab világ (még a palesztin zászló is előkerült a spanyolok elleni győzelmet követő ünneplésnél) és az észak-afrikai kultúra iránt, kulcsjátékosaik az európai futball neveltjei.

Akadnak, akik a válogatotthoz csatlakozás előtt csak turistaként, vagy még úgy sem jártak Marokkóban.

A huszonhatos keretből mindössze hárman hazai klub tagjai. Közülük Jahja Zsabran eddig csak öt percet játszott Kanada ellen (viszont ezzel is nevezetes lett arról, hogy játszott futsal-világbajnokságon és nagypályás vb-n is, mégpedig tíz év különbséggel). Jahja Attiah-Allah háromszor csereként beállva 91 percet töltött a pályán, a cserekapus Ahmed Reda Tagnauti még nem jutott szóhoz. Mindhárman a casablancai Wydad (Vidad) játékosai, beválogatásuk aligha független attól, hogy a szövetségi kapitány, Valid Regragi a nyárig ennek a klubnak volt az edzője.

A kulcsemberek közül Jasszin Bono Kanadában született, de Marokkóban nőtt fel, nagyon büszke a nyelvére és a származására, a legutóbbi Afrikai Nemzetek Kupáján csak arabul volt hajlandó nyilatkozni. De 21 éves kora óta, tíz éve spanyol klubokban véd, tavasszal megkapta a La Liga legjobb kapusának járó Zamora-díjat. Európa-liga-győztes.

Asraf Hakimi Madridban született, a Real Madrid nevelése, Bajnokok Ligája-győztes. Az öt legerősebb bajnokság közül már csak az angolban nem játszott, mivel a Real Madrid után a Borussia Dortmund és az Internazionale tagja is volt, jelenleg a PSG játékosa.

Hakim Zijes Hollandiában született, holland utánpótlás-válogatott volt, mígnem a marokkói A-válogatottat választotta. Mielőtt a Chelsea-hez igazolt, kizárólag holland klubokban játszott.

Nusszair Mazraui ugyancsak hollandiai születésű, ottani klubokban játszott 2022 nyaráig, azóta a Bayern München futballistája.

Akad még „holland” a keretben: Szofjan Amrabat, aki az U15-ös korosztályban még a holland válogatottban játszott, holland, belga és olasz klub, klubok játékosa volt eddig.

Vagy Zakaria Abuklal, aki a belgák elleni második gólt szerezte. Rotterdami születésű, holland klubjai után most a Toulouse játékosa.

Szelim Amallahnak különleges lehetett a Vörös Ördögök elleni mérkőzés: Belgiumban született, eddig csak belga klubokban játszott. 2020-ban egyébként megkapta a „Belga Oroszlán” díjat, mint a Belgiumban játszó legjobb arab származású futballista.

A csapatkapitánynak, Romain Szaissznak az előneve francia, a családneve marokkói. Franciaországban született, az édesanyja francia, az édesapja marokkói. Francia klubjai után ment a Wolverhamptonba, a mostani idényben a Besiktas játékosa.

A spanyolok ellen cseleivel kitűnő Szofian Bufal párizsi születésű, Angers-ben kezdett futballozni. Marokkói szülei elváltak, amikor ő, a három gyerek közül a legkisebb hároméves volt, édesapja hazament Marokkóba, édesanyja nevelte fel őket.

Abdelhamid Szabiri, aki az első tizenegyest értékesítette, ugyan Marokkóban született, de hároméves kora óta Németországban élt, mígnem felcsapott légiósnak, a mostani idényben a Sampdoria futballistája. Marokkói-német kettős állampolgár.

Valid Seddira az olaszországi Loretóban jött a világra, a spanyolok ellen játszott több mint félórát, így elmondhatja magáról: előbb játszot vb-nyolcaddöntőben, mint az olasz (vagy bármelyik más) első osztályban.

A többiek közül Anassz Zaruri Belgiumban, Mechelenben született, eddig még nem játszott a tornán. Betűről betűre ugyanez igaz a 18 éves Bilal El Khannuszra is.

Az első számú tartalékkapus, Munir Mohamed Spanyolországban született, egyike annak a négy kerettagnak, akik közel-keleti klubból kerültek most be a világbajnoki keretbe. Ő már védett a tornán, mégpedig a belgák ellen, amikor Bono a gyomorfertőzése miatt az utolsó pillanatban, már a himnuszok után, cserét kért.

Két mérkőzésre állt be eddig a marokkói születésű, de hétéves kora óta Spanyolországban élő, a legutóbbi teljes idényben a Barcelonában játszó Abde Ezzalzuli. Iliasz Sair édesapja marokkói, édesanyja lengyel, ő Belgiumban született és nőtt fel.

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 15:01
×
×
×
×