Több mint 35 milliárd forint bért fizettek ki 1370 alkalmazottjuknak tavaly a most záruló idényt az élvonalban töltő hazai focicsapatok mögött álló cégek - írja a g7.hu. Hozzáteszik, ebből is látszik, hogy ezeknél a vállalatoknál az átlagos fizetések háromszor-négyszer magasabbak az országos medián keresetnél.

Azonban az alkalmazottak két csoportba oszthatók: vannak az óriási fizetést focisták és sportszakemberek, valamint a bérük alapján nagyjából az országos átlagba beolvadó adminisztrációs munkatársak.

A labdarúgócsapatokat működtető cégek hagyományosan a bérekre költik a legtöbbet. A nemzetközi gyakorlat szerint a büdzsé 70-90 százalékát is elviszik az ilyen személyi jellegű ráfordítások, sőt

esetenként az is előfordul, hogy egyes klubok a teljes bevételüknél is jóval többet költenek ilyen célra.

A 2024/2025-ös szezont az NB I-ben töltő csapatoknál az előző üzleti évben ez az arány kissé alacsonyabb, mindössze 60 százalék volt. Mivel azonban az élvonalban szereplő együttesek összesített költségvetése 2024-ben már a 63 milliárd forintot is meghaladta, ez a 60 százalék is hatalmas összeget, közel 38 milliárd forintot jelentett. Az alkalmazottak számából (1370) viszont arra lehet következtetni, hogy ebben nem csak a sportolók vannak benne.

Magyarországon a labdarúgók és az edzők különleges helyzetben vannak: a focisták rendkívül kedvező feltételekkel adózhatnak, és a munkáltatóiknak sem kell járulékot fizetniük utánuk. Emiatt pedig a cégek beszámolóiban szereplő bérezési adatokból elég nagy pontossággal ki lehet számolni, hogy mennyi pénzt fizettek ki hagyományosan adózó bérként, és mennyit speciális (ekho) adózási formában. Így kiderül, hogy ligaszinten az összes bér több mint 80 százaléka jut a játékosoknak és sportszakembereknek, és durván csak hatoda az egyéb alkalmazottaknak. A csapatok közt sincs nagy különbség: mindenhol 75 és 90 százalék közötti a focisták és edzők részesedése a teljes bérből.

Mindent összevetve az NB I-es csapatok 2024-ben 24,4 milliárd forintot fizethettek ki csak a focistáiknak bruttó bérként.

A lap, mivel a kluboktól pontos adatokat ne kapott, a weboldalakon szereplő keretekkel számolt. Eszerint a bő 24 milliárdos összeg 344 labdarúgó között oszlott meg. Ebből durván 5,9 millió forintos havi bruttó és a kedvező adózásnak köszönhetően ennél alig alacsonyabb, szinte pontosan ötmillió forintos nettó átlagbér adódik.

Az ötmilliós nettó átlagbér a lap szerint teljesen reálisnak tűnik, különösen, hogy az UEFA adataival számolva is nagyon hasonló adatok jöttek ki már az elmúlt években is. Az egyes csapatok között azonban nagyon jelentős különbségek vannak.

A Ferencváros fizetésekben jócskán vezet az összes versenytárs előtt. A Fradinál a bruttó havi bér 16, a nettó 14 millió forint körül alakulhatott. A lista második helyén a Puskás FC ehhez képest már nagyon le van maradva a hatmilliós nettó bérrel, a Nyíregyháza pedig csak tizedannyit fizethetett játékosainak, mint a Fradi.

Ezek a fizetések már nemzetközi összevetésben is kifejezetten magasak.

Régiós összehasonlításban csak a labdarúgóbéreket nézve a magyar csapatok bő 30 százalékkal többet költhetnek ilyen célra, mint a lengyelek, és az osztrák liga sincsen messze. A Ferencváros pedig több pénzt fordíthat futballistáira, mint bármelyik csapat ezekben az országokban, de még Belgiumban és Portugáliában is csak három-három együttes bérkerete nagyobb. Sőt, az FTC Franciaországban sem lenne a legszegényebb csapatok között, a németeknél pedig három együttest előzne.